Az elmúlt években több ezer olyan per indult, amelyek eredményeként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal milliárdos nagyságrendben állapított meg a fizetési kötelezettséget a felelősség alól kibújni próbáló cégvezetők rovására – közölte az Economx megkeresésére az adóhatóság.

A NAV évek óta kezdeményez peres eljárásokat a felelősségükkel visszaélő, saját cégüket cégtemetőknek továbbadó tisztségviselőkkel szemben, akik az adóhatóság perei nyomán valóban felelősségre vonhatók. Az adóhatóság a megindított perek szinte mindegyikét megnyerte, több száz esetben pedig a cégek tisztviselői egyezségkötésre kényszerültek.

Személyes vagyonukból kell a kárt megfizetni

A korlátozott felelősség nem jelenti a társas vállalkozások mögött álló magánszemélyek teljes „felelőtlenségét”. Az adóelkerülő, jogtalan piaci előnyöket szerző vállalkozások vezetői jogerős bírósági döntések alapján kénytelenek személyes vagyonukból megfizetni az okozott károkat.

Ez akkor is így van, ha még a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt értékesítik a céget egy cégtemetőnek. Ha a bírósági ítélet alapján a károk megfizetésére kötelezett személy nem fizet, akkor akár öt évre is eltiltható a cégképviselettől és az irányító befolyást biztosító üzletrészek megszerzésétől.

Külföldi és hajléktalan tulajdonosok

A cégtemető olyan személy vagy társaság, amelynek az érdekeltségébe nagyszámú, gazdasági tevékenységet nem végző, adókötelezettségeit nem teljesítő, elérhetetlen, esetleg törölt adószámú  gazdasági társaság kerül. Az „eltemetett vállalkozásnak” a cégtemető nem alapítója.

  • A „felvásárolt” vállalkozások vagy nem működnek, vagy még működnek, de a tartozásaik – különösen az adótartozás kitermelésére és visszafizetésére már nem képesek.
  • A cégek új székhelybejegyzései is utalhatnak cégtemetőre, ha elhagyatott ipari területek, romos raktárak, garázsok, beépítetlen ingatlan vagy hajléktalanszállók címe alatt vannak bejegyezve.
  • A cégtemetőbe került cégek új tulajdonosai gyakran külföldi lakhelyű, vagy hajléktalan személyek.
  • Számos esetben bizonyosodik be, hogy az utóbb „eltemetett” társaságokat eleve nem valós ügyletek koordinálására hozták létre.
  • A cégtemetőbe kerülő társaságok közös ismérve, hogy az eladó fizet a vevőnek, azaz a cégtemető kap pénzt azért, hogy papíron meg-, a valóságban átvegye a tartozásokkal érintett vállalkozást.

A székhelyszolgáltató nem cégtemető

Lényeges, hogy a cégtemetőktől meg kell különböztetni a székhelyszolgáltatókat – hívta fel az Economx figyelmét az adóhatóság. Utóbbiak esetében ugyancsak több cég van bejegyezve ugyanazon a címen, de jellemzően nem a tartozásoktól való megszabadulás céljából.

A székhelyszolgáltatók nem minősülnek automatikusan cégtemetőnek. Nem áll rendelkezésre adat vagy becslés arról, hány cégtemető van Magyarországon. A cégtemetők elleni fellépést ugyanakkor több eszköz is elősegíti.

A székhelyszolgáltatókat is ellenőrzik

A Company Assistant Service Kft. szerint a székhelyszolgáltatások megbízhatóságát folyamatos ellenőrzések garantálják. Alapításakor számos központi feltételnek kell megfelelnie az alapítónak. Ezen kritériumok teljesülése nélkül a szolgáltatás nem kezdődhet meg.

További feltétel: székhelyszolgáltatás bejegyzett helyéül szolgáló ingatlan az alapító kizárólagos tulajdonában van, vagy a használati jog bejegyzésre került, vagy megkapta az ingatlan tulajdonosának előzetes engedélyét, és fontos a cégtábla is.

A székhelyszolgáltatónak folyamatosan ügyelnie kell a hivatal által előírt, jogszerű működésre, és minden új ügyfél esetében ellenőriznie kell, hogy a cég felügyeleti szervhez be van jelentkezve, és a hivatalos nyilvántartásban is.

Tag, vezető tisztségviselő eltiltása

A cégbíróság eltiltja – például a más gazdasági társaságban szerezhető többségi befolyástól, korlátlan felelősséggel járó tagságtól, vezető tisztségviselői poszt ellátásától, vagy egy újabb cég alapításában való részvételtől – azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, vagy az azt megelőző két évben a kényszertörléssel érintett cégben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, illetve korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.