Egyetlen orvosi beavatkozás sem teljesen kockázatmentes, egy egyszerű altatásnál, vagy foghúzásnál is adódhatnak súlyos következményekkel járó komplikációk, ám a vakcinázás a viszonylag biztonságosabb, alacsonyabb kockázatú beavatkozások közé tartozik, ezzel együtt, bizonyos esetekben felléphetnek nem kívánatos reakciók – magyarázta az Economxnak Rusvai Miklós, hozzátéve: ezeket hivatalosan nem is mellékhatásoknak hívják, hanem

oltást követő nemkívánatos eseményeknek (OKNE).

A virológus kitért arra is, hogy a fent hivatkozott németországi tanulmányban a közel 65 millió beoltottból 12 ezer jelentett ilyen nem kívánatos eseményt, ami jóval kevesebb, mint az oltottak egy százaléka. Tovább árnyalja a képet, hogy eddig mindössze ötszáz embernél ismerték el, hogy a megbetegedése összefüggés állhat a koronavírus-elleni oltásával.

Az MTA doktora arról is beszélt, hogy a tünetek nagyon változatosak: 

  • a csalánkiütésszerű, viszkető bőrtünetektől, foltoktól kezdve egészen
  • a szívizomgyulladásig, illetve
  • a nők esetében a ciklus meghosszabbodása, szabálytalanná válása jelentkezhet.

De a hatvanötmillióból a változatos mellékhatások körülbelül ötszáz esetben jelentkeztek – ismételte meg a legfontosabb arányszámot.

Ugyanakkor Rusvai Miklós készséggel elismerte azt is, hogy

egyelőre nincs becslés a látenciára.

Az a helyes, ha minden esetben, amikor egyáltalán felmerül bennünk, hogy összefüggés lehet a valamilyen állapotváltozásunk és az oltás között, akkor ezt a lehetőséget fel kell vetni az orvosnak

– hangsúlyozta a szakértő.

Magyarországon 4,5 millió embert oltottak be, és teljesen természetes, hogy aki oltva van, az előbb-utóbb, de biztos hogy beteg lesz. De vajon, ha két és fél éve kaptam oltást, és most kezdett el zúgni a fülem, vagy most lettem cukorbeteg, akkor mondhatom-e, hogy az az Covid-elleni oltás következménye? - vetette fel a virológus. Szerinte erre a kérdésre kapásból azt kell mondani, hogy nem. Ugyanakkor a statisztikai adatokból hosszú távon kiderülhetnek ilyen összefüggések. Akár évekkel a világjárvány után növekedhet például a figyelemhiányos gyerekek száma, akik ugyan oltásban nem részesültek, de a Covid-on átestek, vagy előfordulhat, hogy a Covid-oltásban átesett felnőttek között nagyobb arányban jelentkezik majd a depresszió. A szakértő szerint ez ugyanolyan, mint a dohányzás és a daganatos megbetegedések közötti összefüggés,

lehet, hogy évek, vagy évtizedek adathalmozódása kell ahhoz, hogy ezek az összefüggések kiderüljenek.

Sajnos, ezek óhatatlanul, és csak statisztikai alapon felderíthető problémák

– szögezte le Rusvai Miklós.

Arra a kérdésünkre, hogy ha az a gyanúnk, hogy a fülzúgásunk mögött az oltás áll, akkor mit kell tennünk, a virológus közölte, az elsőfokú döntés a háziorvos, vagy épp a kórházi felvételiztető orvos kezében van. Ők dönthetnek, hogy a problémát OKNE-ként jelentik-e – ennek egyébként van egy oltástól számított hat hónapos határideje is. Amennyiben jelentik az esetet, akkor azt már országos szinten vizsgálják ki. Rusvai Miklós ezért is tartja fontosnak, hogy

jelezzük az orvosnak, hogy milyen vakcinával oltottak, mert így kialakulhat az orvosban is az automatizmus, hogy bizonyos tünetek esetében rákérdez majd az oltásra, és annak időpontjára.

A németországi példa is azt erősíti, hogy a legtöbb mellékhatást a Pfizer esetében jelentették eddig, de ez önmagában azért hamis kép, mert a legtöbb oltást is a Pfizer vakciánival történt, és egyelőre nem tudhatjuk, hogy a Pfizer dominanciája miatt jelentettek több nem kívánatos eseményt, vagy egyéb más tényezők állnak a háttérben – hangsúlyozta az MTA doktora.

Hazánkban a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján érhető el egy űrlap a háziorvosok számára, amelyen a különböző gyógyszerek, így a koronavírus-elleni oltások mellékhatásait feljegyezhetik. De ez az orvos felelőssége, hiszen kivizsgálás csak akkor történhet meg, ha a jelentés megtörténik – szögezte le Rusvai Miklós, aki szerint ugyanez a helyzet akkor is, hogy ha nem teszek feljelentést a pénztárcám ellopása után, így abból sem lesz nyomozás.

Ugyanakkor Covid-oltás okozta maradandó károsodásra vonatkozó magyar adatokat hivatalosan publikált statisztikában még a virológus sem látott, amit nagyon hiányol is.

Az átláthatóság sokkal korrektebb lenne, és ez segítene az álhírek és a rémhírek elosztásában is.

Kapcsolódó

Ezzel együtt is úgy látja, hogy a vakcina kidolgozása, és alkalmazása feltétlenül szükséges volt, és az oltakozás segített elfojtani a járványt, és utólag is helyénvalónak és fontosnak érzi a 2020 végén megindult erőteljes oltási kampányt. A vakcinázásnak nagyon fontos szerepe volt abban, hogy viszonylag kevés áldozattal és az egészségügy hosszan elnyúló terhelése nélkül megúsztuk a koronavírus járványt – érvelt a szakember.

Az viszont szerinte más kérdés, hogy senki nem látta előre, ahogy a vírus ilyen rövid időn belül megszelídül. Ennek a folyamatnak ő is legalább öt évet adott volna, de végül is három évvel a pandémia kitörése után, az omikron megjelenésével a korábbi változatoknál tapasztalt nagyon súlyos problémák eltűntek. Az utóbbi két évben nem kellett az orvosoknak szembesülnie a citokinviharral, a lélegeztetőgépes kezelés kilátástalanságával, vagy a megfulladó betegekkel – tette hozzá.

Amióta az utóbbi két évben az omikron variáns dominál, azóta én sem oltatom magam, és nem erőltetem az oltást, mert úgy vagyok vele, hogy ennek a változatnak a viszonylag gyenge megbetegítő-képességével szembe tud nézni a szervezetem

– közölte Rusvai Miklós, majd hozzáfűzte: nyilván vannak olyan legyengült, beteg, vagy idős emberek, akiknek az esetében elfogadható, ha az orvos javasolja, vagy akár egy-egy beavatkozás előtt előírja a koronavírus elleni oltást.