A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) konferenciáján bemutatták az Európai Uniós Családpolitikai Kitekintő 2024 című kötetet, amelyben a szerzők átfogó képet adnak az európai uniós tagállamok családpolitikáiról.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy 2019-ben jelentettek meg először egy hasonló kötetet, a mostaninak az aktualitását pedig az adja, hogy éppen húsz éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz, Magyarország pedig az idei második félévben betölti az uniós soros elnökséget.

Kapcsolódó

Az elnökasszony beszédében hangsúlyozta, hogy a kötetben megpróbáltak egy összehasonlítást tenni, hogy megértsék, milyen családpolitikai változások zajlanak az egyes tagállamokban, azonban nagyon nehéz összehasonlítani a különféle országok családpolitikáit, mert az Európai Unióban a családpolitika tagállami hatáskörbe tartozik.

Ez pedig azt jelenti, hogy minden ország sajátos eszközöket és módszereket alkalmaz, és gyakran eltérő hangsúlyokat helyez az egyes támogatásokra. Magyarország esetében a családpolitikai fókusz egyértelműen a családok megerősítésén és a gyermekvállalás ösztönzésén van.

Három fő pilléren nyugszik a magyar családpolitika

Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára megnyitóbeszédében kiemelte, hogy Magyarország családpolitikája három fő területre összpontosít: a családok anyagi támogatására, az otthonteremtés elősegítésére és a munka-család egyensúly megteremtésére.

A magyar kormány számára kiemelten fontosak a magyar családok, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy a családtámogatásokat bővíteni tudjuk

– mondta az államtitkár.

A CSOK kiterjesztésével például eddig közel 250 ezer család részesült támogatásban, amely segíti őket abban, hogy saját otthont teremtsenek. Emellett az adókedvezmények rendszere is jelentős szerepet játszik a családok anyagi helyzetének javításában, hiszen az adókedvezmények és adómentességek révén több ezer család tudja csökkenteni az adóterheit.

Kép: MTI, Hegedűs Róbert

2023-ig csak az adókedvezményeken keresztül 3600 milliárd forinttal tudta a magyar kormány segíteni a családokat. Most pedig azon dolgoznak, hogy két lépésben megduplázzák a családi adókedvezményt.

Koncz Zsófia arra is felhívta a figyelmet, hogy a tegnapi napon társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy javaslatcsomagot, amellyel az a céljuk, hogy egyszerűsítsék az igényléseket az otthonteremtést segítő támogatások kapcsán.

A javaslat részleteiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

Változhat a babaváró, sokaknak könnyebbséget hozhat a módosítás

Több lakástámogatási elem mellett a babaváró kölcsönt is érinti a kormány most közzétett rendelettervezete.

Az európai átlagnál is családbarátabbak a magyarok

Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatója a 2016 óta 30 európai országban készült reprezentatív felméréseik eredményeit ismertette, amely szerint a család fontossága a megkérdezettek számára rendkívül magas, Magyarországon például a válaszadók 98 százaléka szerint fontos érték a család. Az európai átlag valamivel alacsonyabb, de még így is 88 százalék körül mozog, ami erős konszenzust mutat a kontinensen.

A gyermekvállalási szándékok kapcsán Pillók Péter rámutatott, hogy a magyar válaszadók körében a három gyermeket többen gondolják az ideális családmodellnek, míg az európai átlag inkább két gyermekben gondolkodik. 

A megélhetési biztonság kérdése szintén kiemelt helyet foglal el az európai családok számára: a válaszadók többsége szerint az anyagi stabilitás elengedhetetlen a családalapításhoz.

Az előadásban szó esett a migráció és a gyermekvállalás közötti társadalmi vélekedésekről is. Pillók Péter rámutatott, hogy míg a régebbi uniós tagállamokban inkább migrációval próbálják megoldani a népességfogyást, addig Magyarországon és a visegrádi országokban a saját lakosság megerősítésére és a gyermekvállalás ösztönzésére helyeznék az emberek a hangsúlyt.

Kép: Economx

Nincsen csodafegyver a demográfiai problémákra

Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa az európai demográfiai trendekről tartott előadásában arról beszélt, hogy Európa népessége öregedő tendenciát mutat, miközben a születésszám csökken, ami hosszú távon komoly gazdasági és társadalmi hatásokat von maga után. A népességfogyás mérséklésére több tagállam is igyekszik bővíteni a családtámogatási rendszert és a gyermekvállalási kedvet növelő intézkedéseket hozni, de ezek hatása csak hosszabb távon jelentkezhet.

A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a születéskor várható élettartam is jelentős eltéréseket mutat Európa-szerte. 2010 óta egy lassú növekedés volt megfigyelhető, a COVID-19 világjárvány azonban erőteljesen visszavetette a várható élettartamot.

Kiemelte, hogy 2022-ben Magyarországon a születéskor várható élettartam 76 év volt, míg például Spanyolországban ez 83 évre tehető, amely jól mutatja a különbséget a nyugat- és kelet-európai országok között.

A családpolitikának különös figyelmet kell szentelnie a szülőképes korú nők számának csökkenésére, mivel 2010 óta folyamatosan csökken a számuk az EU-ban, ami jelentős hatással van a születésszámra és a jövőbeli népesség alakulására.

Minden jel szerint a demográfiai változások jövőbeli hatásai csak mérsékelhetőek, nincsen olyan valós, reális demográfiai forgatókönyv, amely az idősödésből eredő kihívásokra egyértelmű választ vagy megoldást tud nyújtani

– szögezte le előadása végén a szakértő.

Újra jó irányba fordult az uniós családpolitikai figyelem

Mészáros Árpád József, a KINCS stratégiai és koordinációs elnökhelyettese a magyar uniós soros elnökség demográfiai és családpolitikai aspektusait ismertette a konferencián. Emlékeztetett, hogy a demográfiai kérdések nem új keletű problémák Európában: az Európai Bizottság már 1989-ben figyelmeztetett a születésszám csökkenésére és az idősödő társadalom következményeire. Az elmúlt évtizedek során azonban – különösen 2015 és 2019 között – az uniós családpolitikai figyelem a migrációra helyeződött, háttérbe szorítva a családok támogatását.

Az elnökhelyettes örvendetes változásként említette, hogy 2019-ben az Európai Bizottság egy demográfiáért felelős alelnököt nevezett ki, 2023-ban pedig létrehozták a demográfiai eszköztárat. Ez a dokumentum ismét a családokra és a gyermekvállalás ösztönzésére irányította a figyelmet.

Az eszköztár fő célkitűzései közé tartozik a munka és a magánélet egyensúlyának támogatása, a fiatalabb generációk ösztönzése a gyermekvállalásra, valamint az idősödő társadalmak megsegítése.

Mészáros hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jövőjében fontos szerepet kap a demográfiai kihívások kezelése, és hogy Magyarország célja ezen belül a családok megerősítése, a lakosság csökkenésének mérséklése, valamint a demográfiai megoldások középpontba helyezése.

Jelentős eltérések vannak az uniós családpolitikai intézkedések között

Kállay-Kisbán Krisztina, a KINCS nemzetközi irodavezetője a kötet megállapításaiból emelt ki néhány tanulságot az előadásában. A kötet célja az volt, hogy összehasonlító elemzést adjon az egyes országok családtámogatási gyakorlatáról, figyelembe véve, hogy az EU-nak nincs közvetlen hatásköre ezen a területen.

Az elemzés során a legújabb uniós irányelveket, például a munka és magánélet egyensúlyáról szólót is figyelembe vették, amely a szülői és gondozói szabadságot, valamint a rugalmas munkavégzést támogatja.

A kötet egyes intézkedésekről, mint például a szülési és szülői szabadság, a családi pótlék és az adókedvezmények részleteiről is áttekintést ad.

Ezen támogatások jelentős eltéréseket mutatnak, például a szülési szabadság időtartama 14 és 58 hét között is változhat tagállamonként, a juttatások szintje pedig a fizetés 50–100 százalékát is elérheti.

Az elkészült dokumentum bemutatja a kisgyermekek intézményi ellátásának helyzetét és az otthonteremtési támogatások különbözőségeit is, amelyekkel a tagállamok támogatják a családokat. Az otthonteremtés támogatása Nyugat- és Kelet-Európában különösen eltér, például csak néhány országban – köztük Magyarországon – elérhető közvetlenül a lakásvásárlási támogatás.