Az utóbbi egy-két évben rendkívüli mértékben megnőtt az online csalások volumene Magyarországon az MNB adatai szerint. Különösen elterjedtek azok a csalástípusok, amelyek a Facebook Marketplace-en és más felületeken használt cikket hirdető eladókat veszik célba. Sok csaló logisztikai szolgáltatók vagy bankok online felületeinek hamisított változatával csal ki pénzt az áldozatokból.

A csalók a piactéren értékesített áruért járó ellenérték fogadásához vagy az áru kiszállításához valamilyen szokatlan további teendőt kérnek az eladótól. Ilyen lehet például, hogy az eladó fizessen előre a szállítási díjért, vagy más kérés alapján várják el, hogy a bankkártyaadatait megadja. Az eladó a leggyakrabban ezen esetekben egy emailt vagy sms-t kap, amelyben a termék kiszállításához ajánl a csaló egy csomagküldő szolgáltatót, ismert, jogszerűen működő cégek nevével visszaélve és rájuk hivatkozva küld adathalász linket.

Amikor az eladó gyanútlanul rákattint, egy hamis weboldalon találja magát, ahol bankkártyaadatait kérik, amivel ezután a csalók vásárolni tudnak. Előfordul az is, hogy az eladónak ki kell választania a számlavezető bankját és megadni a netbanki belépési adatait. A hamis oldal ezeket a valódi banki oldalnak továbbítja, az áldozat megkapja az egyszer használható bejelentkezési kódot, begépeli a hamis oldalon, és máris kész a baj.

Az elmúlt két év alatt körülbelül a tízszeresére emelkedett az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett károk összege.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberben közzétett legfrissebb, 2023. III. negyedévi adatai szerint a bankkártya-forgalomban, illetve az átutalások révén eltulajdonított pénz összege a három hónap alatt meghaladta a 11,4 milliárd forintot.

A Packeta közleményében összeszedett néhány tippet, hogy a felhasználók könnyebben felismerjék az adathalász-kísérleteket:

  1. A weboldal kialakítása, grafikai megjelenése kívánnivalókat hagy maga után, vagy a szöveg esetenként magyartalan, sok a helyesírási hiba.
  2. Nincs oldalazonosító „lakat” a böngésző URL-mezőjében (nem biztonságos weboldal jelzés) a cím mellett, erősen hiányos vagy teljesen hiányzik az ÁSZF és az Adatkezelési nyilatkozat.
  3. Csak e-mail-címet, esetleg egy mobilszámot adnak meg elérhetőségnek, címet, postacímet nem, nincs megadva székhely, cégjegyzékszám, gyakran még a céget regisztráló ország sem beazonosítható.
  4. Webáruházaknál árulkodó lehet, ha csak „gyanúsan” pozitív ügyfélvéleményeket találunk az oldalon, vagy ha az árak gyanúsan alacsonyak a konkurenciához képest.
  5. Érdemes mindig tisztában lenni azzal, hogy az eladó csak pénzt fogad, nem küld, így semmi sem indokolja, hogy bármilyen ürügyre hivatkozva pénzt kérjen a vevő.
  6. Online piactereken átutalással kérjük az áru ellenértékét a nevünk és bankszámlaszámunk megadásával. Nem szabad megadni további adatokat, bankkártyaadatokat, felhasználóifiók-azonosítókat, jelszavakat e-mailben, sms-ben vagy telefonon érkező kérésre.
  7. Ugyanígy nem szabad ismeretlen programot vagy applikációt letölteni számítógépére, mobiltelefonjára, főleg nem egy linkre kattintva.
  8. Vevőként csak biztonságos internetkapcsolaton keresztül szabad fizetni, ingyenes vagy nyilvános wifihálózatokon nem, és érdemes ügyelni a készülék biztonságára, az operációs rendszer biztonsági frissítéseinek rendszeres telepítésére is.
  9. Ha mégis megtörtént baj, azonnal jelentse az érintett a bankjának és a rendőrségnek a csalást!