A szervetlen arzén az emberi egészség szempontjából rákkeltő és mérgező hatású. Elsősorban ivóvízzel és táplálékkal kerülhet a szervezetbe. A vizek arzéntartalma a vízadó geokémiai rétegek sajátosságai szerint természetes eredetű. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 0,01 milligramm/liter európai küszöbértéket. 

A KSH oldalán található adatokból kiderül, hogy az ország mely részein kell gondolnunk erre a problémára, mielőtt elfogyasztanánk a csapvizet. Néhány településen csak a település egy adott részére vonatkozik az adat, így például Szentesen Kajánújfalu, Hódmezővásárhelyen Szikáncs, Makó esetében pedig a Rákos nevű településrészre – írja a Pénzcentrum. 

A térképen jól látható, hogy hazánk arzén koncentrációja nem annyira radikálisan magas, a legtöbb helyen 0 és 0,0077 milligramm közötti értéket mértek literenként, ami a küszöbértékként meghatározott érték alatt található. Ennél magasabb értéket jellemzően az ország délkeleti részén láthatunk, tehát az Alföldhöz tartozó vármegyékben, ami azzal magyarázható, hogy a térségben több artézi vízforrás is található.

A legmagasabb koncentrációt a Makói járásban mérték, ott is Maroslele, Óföldeák és Földeák környéke rendelkezik a legnagyobb értékekkel, valamint hasonlóan magas koncentrációt még a Hódmezővásárhelyi járás Székkutas településén mértek.

De Csongrád-Csanád vármegye keleti részén mindenhol 0,0154 és 0,023 milligramm/liter koncentráció a jellemző. Ugyanez látszik Békés megye nyugati részén is. Az ország nyugati felében nagyon ritkán mutatkozik elszíneződés, így ott a leginkább arzénmentesebb az ivóvíz.

Mi bajunk lesz a szervetlen arzéntól?

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részletes beszámolójából kiderül, hogy az ismert mérgező anyagok között talán az arzénnel kapcsolatban rendelkezünk a legtöbb ismerettel a különböző úton, dózisban és tartóssággal történt egészségkárosító hatást illetően. 

A szervetlen arzén bizonyítottan:

  • bőr-,
  • hólyag-,
  • vese-
  • és tüdődaganatot idéz elő.

Kis koncentrációban történő tartós bevitel esetén ezenkívül többféle krónikus, nem-daganatos betegség előidézésében is szerepet játszik. Ilyenek

  • a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások;
  • szív-és keringési megbetegedések;
  • a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei;
  • máj- és vesebetegségek;
  • cukorbetegség.

Emberen a legalacsonyabb küszöbbel a bőrtünetek, köztük a bőrrák kockázata jellemezhető.

A krónikus bevitellel kapcsolatban megfigyelt káros hatásokhoz vezető legkisebb szint 0,003 és 0,05 miligramm testtömegenként. Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy több tanulmány állapít meg olyan expozíciós szinteket, amelyek biztosan nem vezetnek a megfigyelés tárgyát képező káros hatásra; ezek legalacsonyabb értékei 0,0008 és 0,0043 miligramm testtömegenként.

Tehát az országban mért legmagasabb értékek, amelyek 0,0384 milligrammot vagy annál többet tartalmaznak, már bőven az egészségre káros hatásba tartoznak.