Csökkenthetik az ukrajnai háború hatásait a hazai terméseredmények

A közelmúltban lezajlott oroszországi események (a Jevgenyij Prigozsin által indított lázadás) és az Amerikai Egyesült Államok egy részén tapasztalható szárazság miatt az elmúlt hetekben négyhavi csúcsra emelkedett a búza jegyzése Chicagóban. Már korábban is azt lehetett látni, hogy emelkedő pályára állhat a kukorica és a búza világpiaci ára. Tartós lehet ez az áremelkedés?

Mindenképpen külön kell választani a magyarországi és világpiaci árakat. A világ nagyobb tőzsdéin valóban látható a fent említett áremelkedés, azonban itthon nem minden globális tényező jelenik meg. A kalászosok betakarítása megkezdődött, és ugyan nem lehet panaszunk a mennyiségre, a minőség még kérdéses. A kukorica esetében pedig még bizonytalanabb a kép, hiszen egy esetleges július-augusztusi aszály komoly károkat okozhat, ahogy azt sajnos tavaly is láttuk. Mindezek függvénye lesz a hazai árszint, amire – export esetén – még a forint-euró árfolyamnak is hatása lehet.

Az árváltozás hatását a magyar gazdák is megérezhetik a nyáron?

Az emelkedő ártrend – amennyiben így lesz – a magyar gazdák számára mindenképpen előnyös, hiszen a jelenlegi árakon veszteséges lehet számukra az idei év. Mostanában lehetett hallani azt is, hogy az idén jelentősen megnövekedett kínai búzatermés, illetve az Ausztráliából Kínába importált olcsóbb búza miatt a kínai állattartók a takarmányozáshoz jelentős részben takarmánybúzát használnak kukorica helyett, és a takarmánykeverő üzemek is sok helyen egyre inkább búzára állnak át.

Ez jellemző trend az európai piacokon is?

A takarmányüzemek beszerzői folyamatosan vizsgálják, hogy az alapanyagok árának és beltartalmi értékeinek ismeretében mely összetevőket kell vásárolni ahhoz, hogy a takarmányban garantált beltartalmat a lehető legkisebb költséggel lehessen elérni. Ez nálunk sincsen máshogy, így mi is vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a korábbi arányokat milyen módon lehet, érdemes megváltoztatni a búza javára. Azonban fontos, hogy mivel még bőven a kukorica tenyész időszakában vagyunk, csak becsléseket tehetünk a megtermett mennyiség, minőség és ár tekintetében is.

Most, 2023 júliusában mik a takarmánynövények piaci kilátásai? Hogyan alakulhat az export és az import? Hogyan alakulnak a nemzetközi és hazai árak?

Jelenleg a takarmánynövények hazai piaci kilátásai a takarmánygyártók szemszögéből igen kedvezőek. A hazai árak már a második negyedévtől elkezdtek csökkenni és közelíteni az európai kereskedelmi árakhoz. Mivel jelenleg kínálati piac van Magyarországon, a hazai árakat a nemzetközi piaci árjegyzés határozza meg.

Idén áprilisban a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára azt nyilatkozta, hogy magyar búza van elég, kukorica azonban nincs elegendő. Hogyan érinti ez a helyzet a takarmánygyártókat, és milyen megoldást látnak?

A magyar takarmánygyártás gyakorlata az elmúlt 10 évben sokat változott. A takarmányok kukoricatartalma csökkent a receptekben, a búza részaránya pedig nőtt. Ennek egyrészt gazdasági, másrészt takarmánybiztonsági okai vannak. A tavalyi aszály és toxin-helyzet tovább erősítette ezt a folyamatot, amelynek eredményeként jelenleg alacsony a takarmányok kukoricatartalma, így a hazai kukorica készlet kérdésköre nincs jelentős hatással a takarmánygyártásra.

Mik a főbb trendek manapság a hazai takarmánypiacon? Mi várható idén a hazai takarmánygyártásban? Mik a legnagyobb kihívások jelenleg, és milyen megoldási lehetőségeket látnak rá?

A megnövekedett alapanyagárak és a termelési költségek emelkedése okán a takarmányipar az állattenyésztést megnövekedett finanszírozással szolgálja ki, ami kamatnövekedés révén jelentős költségeket ró a hazai takarmányiparra. Az alapanyagok árcsökkenése ezen a helyzeten kicsit segít ugyan, de nem oldja meg.

A költségnövekedés, az árrobbanás, az aszály, az alapanyaghiány a takarmányozásban is szélsőséges körülményeket alakított ki tavaly. Milyen árviszonyokra lehet számítani idén a takarmánypiacon?

Az új kalászosok betakarítása után további árcsökkenés várható: éves átlagban 25-30 százalékos csökkenésre számítunk. Míg 2019-2020-ban a magyar takarmányipar által kibocsátott termékek értéke 270 milliárd forint volt, addig tavaly a gabonaárak emelkedése miatt 670-680 milliárd, az utóbbi hónapokban tapasztalt áresés azonban ebből elvisz mintegy 40 százalékot, azaz 260-270 milliárd forintot.

Mi várható idén az iparág eredményességét tekintve?

A 2023-as évben a takarmányipar kibocsájtása a mostani kalkulációk alapján 450-500 milliárd körül lesz. A csökkenő alapanyagárak a második félévtől jelentősen befolyásolják a kibocsátott termékek értékét. A világ takarmánygyártása tavaly összesen 1,266 milliárd tonna volt, ami 0,4 százalékkal volt kevesebb, mint 2021-ben. Európában azonban már 4,7 százalékkal gyártottak kevesebbet, valamivel több, mint 261 millió tonnát. Ebben az állatállomány csökkenése is szerepet játszik: itthon például a sertésállomány két év alatt 10 százalékkal, míg a baromfiállomány csak tavaly 9 százalékkal esett vissza. Emiatt csak Európában 6 százalékkal csökkent a takarmánykeverők száma.

Mennyire érzékelik ezeket a trendeket?

Az állatállomány- és ehhez kapcsolódó takarmánygyártás-csökkenés leginkább a nyugat-európai országokra igaz, és párhuzamosan ezzel az a trend is megfigyelhető, hogy az ott kieső állattartás Kelet-Közép-Európában fog megjelenni. Összességében az várható, hogy a következő években a baromfi- és sertéshús-fogyasztás globálisan dinamikus, 10 százalék körüli növekedést produkál majd. Mi azt várjuk az említett súlypont áthelyeződéstől, hogy a Kárpát-medencei régióban megjelennek a magas technológiai színvonalon működő állattartó telepek, amelyek igénylik a magas minőségű takarmányt is. A koncentráció pedig ebben az iparágban is elkerülhetetlen, így nagy kapacitású takarmánykeverőkben kell gondolkodnunk a terjeszkedés során.

Az ukrajnai háború óriási hatással volt az iparágra. Hogy látják, milyen hatással lesznek az ukrajnai mezőgazdaságot ért sokkhatások? Tartósan jelen lesznek a hatások a magyar piacon?

Ezt elsősorban a hazai terméseredmények döntik el, de más tényezőket is figyelembe kell venni. A forint árfolyamának alakulása, a termelőket, gyártókat is érintő pályázatok, támogatások, kamatkedvezményes konstrukciók együttes hatása dönti el azt, hogy miből, mit, kinek gyártunk. Nekünk folyamatosan szemmel kell tartanunk a hazai és a nemzetközi gazdasági, piaci környezetet ahhoz, hogy optimálisan tudjunk működni.

A mezőgazdaság kibocsátásáról egyre többet hallani manapság, nemrég például a Green Policy Center nyilatkozta, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében érdemes az adózás átalakításával is a környezetre kevésbé ártalmas élelmiszerek (például a növényi alapú termékek) felé terelni a fogyasztókat. Mit gondol erről? A takarmánygyártás területén milyen lehetőségek kínálkoznak a károsanyag-kibocsátás csökkentésére?

Az állattenyésztés karbon lábnyomának közel kétharmada takarmány eredetű. Ezért a takarmányiparnak kiemelt szerepe van a fenntartható állattartásban. Számos megoldás van a káros kibocsátás csökkentésére, de a leghatékonyabb, ha ezt komplexen kezeljük. Mielőtt azonban például környezeti hatás szempontjából pálcát törnénk az állati eredetű élelmiszerek fölött, érdemes lenne egy egységes és komplex értékelési rendszert bevezetni az élelmiszerek természeti erőforrás igényének és káros hatásának értékelésében. Meglepő értékeket kapnánk ugyanis a növényi alapú élelmiszerek esetében (vízhasználat, karbon lábnyom, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem stb.). Ehhez a kérdéshez is érdemes tehát tudományos alapon közelíteni, és nem a mainstream sodrában.