2018-ban Bedros Róbert miniszterelnöki megbízott az elmúlt 100 év legnagyobb zöldmezős egészségügyi beruházásnak nevezte a dél-budai centrumkórházat az M1 aktuális szerdai műsorában – írja az Építészfórum.
Az 1200 ágyas, akkor már pár éve beharangozott modern tömbkórházat azonban tavaly szeptemberben egy tollvonással törölte el a kormány. Mindezt annak ellenére, hogy az erre létrehozott, 100 százalékig állami tulajdonú projektcég, az Emmi, ekkor már alsó hangon is 8 milliárd forintot költött a kidolgozott tervekre, illetve az előkészítő munkákra.
Az új kórházra azonban tényleg nagy szüksége lett volna, hiszen az elmúlt 30 évben nem építettek új létesítményt, csupán a meglévő épületeket fejlesztették Budapesten.
Budapest és a környező agglomeráció hatalmas terhet jelent az elöregedett fővárosi kórházi állományra, a meglévő épületek nagy része elavult, felújításra szorul. Ennek kapcsán született meg a rendelet a három területen koncentrált új centrumkórházak fejlesztésével kapcsolatban.
Az Egészséges Budapest Program keretében 2018-ban megjelent tervpályázatban az Észak-pesti Centrumkórház a Honvédkórház fejlesztésével, a dél-pesti a Szent István és Szent László kórház egyesítésével, újragondolásával jönne létre, illetve a dél-budai egység zöldmezős beruházásában valósulna meg. Az elképzelt 3 centrumkórházban a legkorszerűbb ellátással működne, mindegyik intézményben 24 órás sürgősségi központot biztosítva a fővárost és a környező településeket is kiszolgálva.
Nyílt titok volt, kik lesznek a győztesek
A kórházakra benyújtott pályázatok közül végül két munkát választott ki a zsűri, de a közbeszerzési fordulóban már egyértelműen a Noll Tamás és Madzin Attila (M-Teampannon Kft.) nevével fémjelzett terv lett a győztes. Azonban maga a pályáztatás folyamata és az eredményhirdetés is komolyan borzolta a kedélyeket az építészszakmán belül.
Nyílt titok volt, kik nyerik majd a három budapesti centrumkórházra kiírt pályázatot. A nyertesek valószínűleg behozhatatlan előnyre tettek szert azzal, hogy (a közbeszerzési törvénnyel ellentétben) a pályázat előkészítésében is részt vettek
– emeli ki az Építészfórum.
Mikor 2018 végén a terveket a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, erre a célra alapított DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. koordináló projektcég bemutatta, az átadást 2023-re tűzték ki. Az előkészítés elnyúlásával, nem sokkal később már csak 2022-es projektkezdéssel és legkorábban 2025-ös, de a legutolsó hivatalos közlemény szerint egy évvel későbbi átadással számoltak. A 2026-ra prognosztizált megnyitó volt az utolsó konkrét időpont a szuperkórház megszületését illetően.
Infrastruktúra fejlesztés nélkül nincs új kórház
Fontos azonban megemlíteni, hogy egy ekkora volumenű és komplexitású egészségügyi intézmény tervezése és kivitelezése lényegesen több időt igényel, mint az eredetileg elképzelt 4-5 év. Magát az építkezést is infrastrukturális, közlekedési fejlesztésnek kellett volna megelőznie. A Nemzeti Közlekedési Központ a terület megközelítésére egy külön szintben megépülő autópálya lehajtót és a 7-es főúton egy új csomópontot képzelt el, az erre szánt forrásokat azonban a tavalyi év folyamán a kormány visszavonta, ezzel magjaiban elfojtva az új centrumkórház felhúzását.
A szuperkórháznak szánt telket az állam az elérhető információk szerint 4,4 milliárd forintért vásárolta meg, amelyen csak némi régészeti előkészítő munkák kezdődtek el, különösebb eredmények nélkül. Az épületegyüttes tervét 8,3 milliárd forintért készíttette el a beruházó, majd az akkori Budapesti Fejlesztési Központ felvázolta a közlekedési fejlesztések terveit.
Ennek leállítását a Lázár János vezette szakminisztérium 2023 elején mondta ki, számos egyéb előkészítés, illetve kivitelezés alatt álló, főként fővárost és agglomerációt érintő projektekkel együtt. Bár alapvetően a közlekedési infrastruktúra kiépítésének hiánya már kezdeteiben ellehetetleníti egy új működőképes kórház létrejöttét.
Időközben a Szent János Kórház kapacitási problémáit a korábban csak szűkebb kört kiszolgáló, elitintézménynek számító Kútvölgyi bevonásával próbálják valamelyest orvosolni. A beruházási stop az Egészéges Budapest Program többi elemét is érinti, így nem történt előrelépés sem az észak-pesti, sem a dél-pesti fejlesztések ügyében, egyelőre azok megmaradtnak a tervezés szintjén.