Egy év alatt 865-tel több gyermek került mentális gondok miatt pszichiátriai gondozásba, 2022-ben 5290 új beteget kezeltek a közellátásban, míg egy évvel korábban 4425 fiatalt – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A felnőttek esetében 2022-ben 11 484 új beteget vettek gondozásba az egy évvel korábbi 12 611 beteg után. A KSH adatai szerint Magyarországon 130 felnőtt és 19 gyermekpszichiátriai ellátó hely van.

Az elmúlt években sokkal több lett a mentálisan beteg ember Magyarországon és az egész világon is – mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség alelnöke is egy korábbi interjújában, amit az InfoRádiónak adott. A koronavírus-járvány, majd az azt követő gazdasági nehézségek, például a háborúk megviselik, megbetegítik az embereket, és szakemberekre van szükség, hogy a problémákat kezeljék. Ám jelenleg sem pszichológusból, sem pszichiáterből nincs elegendő sem a magán, sem az állami betegellátásban. Ráadásul nagyon sok a krízishelyzet, amikor az nem megoldás, hogy valaki fél év múlva kap időpontot. 

Az Európai Unióban és Magyarországon is a lakosság 7 százaléka érzi úgy, hogy krónikus depresszióban szenved.

Az Európai Bizottság mentális egészségről készült összefoglalója szerint a fiatalok, vagyis a 15-19 évesek körében az öngyilkosság a második vezető halálok a közúti balesetek után. Az EU-ban a gyermekek és a fiatalok elvesztett mentális egészségének éves értékét 50 milliárd euróra becsülik.

Havonta 200 ezren szenvednek

Az unipoláris major depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség, Magyarországon minden hónapban közel 200 ezer beteget érint, akiknek kevesebb, mint a fele áll orvosi, gyógyszeres kezelés alatt – derül ki a 2022-ben készült tanulmányból, amiben megalkották az úgynevezett depresszió-mutatószámrendszert.

A kutatás azért jött létre, hogy felhívja a politikai döntéshozók figyelmét arra, hogy Magyarország esetében mely területeken van a legnagyobb szükség a változtatásra azért, hogy a depressziós betegek ellátása javuljon.

Statisztikai adatok szerint valamivel kevesebb mint tizenkét pszichiáter jut Magyarországon 100 ezer lakosra. Miközben a 15 éves vagy annál idősebb lakosság hét százaléka szenved depressziótól. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a depresszió okozta társadalmi kár hazánkban jóval markánsabb, mint a depresszió kezelésének közvetlen költsége.

A major depresszió kezelése 334 milliárd forint becsült éves indirekt és 26 milliárd forint éves direkt egészségügyi ráfordítással jár. A közvetett és közvetlen teher megközelítőleg a teljes éves magyarországi gyógyszerkassza nagyságával egyenértékű, évente 360 milliárd forintra tehető.

A Magyar Pszichiátriai Társaság tanulmánya szerint a major depresszióval élő betegek a betegségük miatt évente megközelítőleg 41 munkanapot hiányoznak a munkájukból. Azt is kiemelték, hogy a kezeletlen depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet; a spirál végén a beteg produktivitáscsökkenése, tartós munkanélkülisége, rokkantsága, önellátási képtelensége, vagy akár öngyilkossága is állhat. Nemzetközi és hazai kutatások alapján az öngyilkosok 65-87 százaléka - nem kezelt - depresszióban szenvedett, amikor önkezével véget vetett az életének.

Míg 2021-ben 1561 ember lett öngyilkos Magyarországon 2022-ben 1647-en vetettek véget az életüknek saját kezükkel a statisztikai adatok szerint.

 

A TEK és egy harcművész is segített

Az elmúlt hetekben írtunk arról, hogy újragondolták a teljes magyar mentális egészségügyi ellátást, és egy olyan rendszerszintű beavatkozás valósult meg, amire Magyarországon eddig még nem volt példa. Létrejött egy úgynevezett Emelt Biztonsági Pszichiátria (EBP). Az új intézményben a súlyosan agresszív magatartású, speciális ellátást igénylő betegek ellátása valósulhat meg.

A projekt 4,9 milliárd forint uniós forrásból jött létre, a biztonsági pszichiátriákon az orvosokat és a szakápolókat is fel kellett készíteni arra, hogy az agresszív betegek minél kevesebb kárt tegyenek bennük.

Nagy veszély a demencia

A mentális betegségek között az egyik legnagyobb veszélyt a demencia jelenti. Az OECD tanulmánya is arra hívja fel a figyelmet, hogy a tagállamokban a becslések szerint több mint 21 millió ember szenved demenciában.

Ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2040-re közel 32 millióan küzdenek majd ezzel a betegséggel.

A megelőzés és az orvostudomány fejlődése nélkül 2040-re 12 OECD-tagországban Csehországban, Észtországban, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Japánban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Portugáliában, a Szlovák Köztársaságban és Szlovéniában is a demencia előfordulási gyakorisága ezer lakos esetében elérheti a 25 főt.

Három országban, Japánban, Lettországban és Szlovéniában pedig a 30-nál többet – írja a szervezet. A tanulmány szerint a mentális betegségek minden második embert érintenek az élete során. A mentális betegségekből eredő gazdasági költségek a becslések szerint a bruttó hazai termék (GDP) több mint 4,2 százalékát is elérhetik.

A WHO is kongatja a vészharangot

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) előrejelzése szerint a major (unipoláris) depresszív zavar 2030-ra a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének leggyakoribb oka lesz a világon. Közgazdasági vizsgálatok szerint a depresszióval összefüggő társadalmi, anyagi terhek nagyobbak, mint a hipertónia, az asztma, a rheumatoid arthritisz és az oszteoporózis miatti kiadások összesen.

A WHO 2020-as Mentális Egészségügyi Atlaszának adatai szerint 2020-ban Magyarországon járóbeteg-ellátás keretében százezer lakosra 9,3 mentális beteg jutott, míg 2017-ben 2,85, vagyis a betegek száma jelentősen nőtt. Ez a betegszám emelkedés a koronavírus-járványnak is köszönhető, mert a pandémia miatt 25 százalékkal nőtt a szorongásos, depressziós betegek száma.

A kutatás adatai szerint a pandémia után a megkérdezettek:

  • 58 százalékánál jelentkeztek olyan pszichés tünetek, amelyek 15 napnál tovább tartottak, például alvászavar, gyengeség, szomorúság, félelem, pánik- és szorongásos rohamok;
  • 61 százalékánál az előző pontban említett tünetek közül legalább kettő jelentkezett;
  • 46 százalékánál először jelentkeztek az említett tünetek;
  • 39 százalékánál a már meglévő tüneteik súlyosbodtak.

A felmérésben résztvevők 54 százaléka aggodalmait társával, családjával és barátaival osztotta meg. Háziorvost minden ötödik ember, pszichológust és pszichiáter minden tizedik keresett fel.