Magyarországon az életkora és a hallgatói státusza alapján mintegy félmillió diák vállalhat munkát, és nagyjából 50 százalékuk rendszeresen vagy alkalmanként él is ezzel a lehetőséggel.

Negyedmillió fiatal, a változásokhoz, új helyzetekhez gyorsan alkalmazkodó, a modern technológiától sem idegenkedő, a cég mindennapjaiba friss szemléletet hozó munkavállaló érhető el, akik később akár hosszabb távon is azoknál a társaságoknál helyezkedhetnek el, amelyek diákként is alkalmazták őket.

A hazai vállalatok kezdik felismerni, hogy a diákok jelentik számukra az egyik legfőbb munkaerőpiaci tartalékot, ennek megfelelően

a korábban hagyományosnak számító kiskereskedelem, vendéglátás, logisztika mellett szinte minden ágazatban megjelentek a diák munkavállalók, ráadásul igen változatos munkakörökben, akár nagyobb felelősséggel járó gyakornoki pozíciókban is.

A diákok megemelkedett foglalkoztatottsága egyébként abból is látszik, hogy beindult esetükben is a bérverseny, egyelőre főként azokban az iparágakban, ahol viszonylag nagy a fluktuáció, mint például a gyártás, logisztika.

Míg tavaly 1750 forint volt az átlagos diákórabér, addig idén már 2000 forintnál tartunk, és a nyári szezonban további 20-30 százalékos emelkedésre lehet számítani. Műszaki és mérnöki munkakörökben már óránként 2500 forint felett, pénzügyi és gazdasági területen 2000-2200 forintnál, míg az IT-s munkaköröknél 3500 forintos órabér felett járunk

– mondta Papp Tamás, a Work Force Csoport diákmunka üzletágának vezetője.

A témával foglalkozó hrportál.hu kiemeli: a diákok foglalkoztatása a legköltséghatékonyabb, hiszen a cégeknek csupán a diákbéreket, illetve a szolgáltatási díjat kell kifizetniük.

Nincs táppénz vagy szabadság, a foglalkoztatásukkal járó adminisztratív feladatokat pedig az iskolaszövetkezet végzi. A diák munkavállalók nem emelik a statisztikai létszámot, ami azoknál a cégeknél lehet kimondottan előnyös, amelyek tervezik, hogy állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott pályázaton indulnak, ahol számít a foglalkoztatottak statisztikai létszáma

– tette hozzá Papp Tamás.

A diákok foglalkoztatásának költségei a főállású munkatársakhoz képest jóval alacsonyabbak, de még az egyszerűsített foglalkoztatásnál (EFO) is kedvezőbb ez a megoldás a cégek számára.

A Job Force számításai szerint havi nettó 300 ezer forintos fizetés mellett az EFO keretében alkalmazott kolléga 356 ezer forintos munkáltatói költséget jelent, míg a diák munkavállaló esetében ez az összeg 346 ezer forint.

Jelentős pénzmegtakarítás lehet a cégeknek az a tény is, hogy a nyár elején végzett fiatal október végéig diák jogviszonnyal rendelkezik, ennek minden foglalkoztatási előnyével.

A Job Force tapasztalatai alapján napjainkban a diákok számára is egyre fontosabb a fenntarthatóság, a környezetvédelem, vagy a társadalmi szerepvállalás, szívesebben dolgoznak olyan társaságoknál, amelyek komolyan veszik ezeket a kérdéseket.