Egyre bővül a kereslet a diákmunka iránt, a Tudatos Diák Iskolaszövetkezet tapasztalatai alapján főként a fővárosi cégek esetén, de a vidéken is egyre többen felismerik az alkalmazásforma előnyeit – írja a Világgazdaság.
Szabó Leonárd, a Tudatos Diák Iskolaszövetkezet társalapítója szerint a diákmunkák csúcsszezonja márciustól szeptemberig tart. A fiatalok ebben az időszakban akár havi 120-140 órát is dolgoznak teljes állásban. Szeptembertől azonban a havi munkaórák száma lecsökken 80 órára.
A diákmunkások iránt leginkább a budapesti cégek kapkodnak, hiszen kedvező foglalkoztatni őket. A tanulók után ugyanis se járulékot, se személyi jövedelemadót nem kell fizetniük, ráadásul rugalmasan alkalmazhatóak.
Mára több olyan fővárosi cég van, aki diákmunkásokat alkalmaz, mint aki nem. A trend azonban a vidéki vállalatokhoz még nem jutott el ilyen nagy arányban.
Egy budapesti diák nagyobb eséllyel tud elhelyezkedni, mint egy vidéki városban élő
– tette hozzá az iskolaszövetkezet társalapítója.
Bérek szempontjából is jelentős, 10-20 százalékos különbségek vannak. Míg Budapesten 2000-2200 az átlagos órabér, addig vidéken már csak 1700-1900 közötti átlagos órabérrel számolhatnak a fiatalok.
A fiatalok szemében inkább a rugalmas időbeosztás vonzó a magasabb bérrel szemben.
Sokat nyom a latba a diákok számára a fejlődési lehetőség is. Amennyiben egy adott területen többet tudnak tanulni, nem váltanak egy 100 forinttal magasabb órabérért.
A legtöbb diák a vendéglátás területén dolgozik. Jellemzőek a hotelek, éttermek, valamint a kereskedelem is. Ezen a területen szezon közepén is óriási túljelentkezések vannak.
Munkatapasztalattal és egy jó önéletrajzzal nagyon gyorsan el tudnak helyezkedni a fiatalok. A keresettebb munkahelyekért azonban ugyanúgy meg kell küzdeniük a diákoknak, mint a jó diákmunkásokért a munkáltatóknak
– mondta Szabó Leonárd.
Manapság már nem annyira jellemző, hogy a fiataok csak rövid távú munkát keresnek. Egyre több cég tapasztalata, hogy azok a diákok, akik pár hét alatt beválnak, általában hosszú távon, akár 2-3 évig is maradnak.
A felmérés alapján a tanulók főként napi megélhetésre, kollégiumra, albérletre, ételre, illetve szórakozásra szánják a félretett pénzt. A költések között persze felbukkannak drágább kiadások is, például telefonok, laptopok, cipők is. Szabó Leonárd szerint a spórolás még nem igazán látható ennél a korosztálynál.
Megváltozik a diákmunka adminisztrációja, már most érdemes erre figyelni
Az iskolaszövetkezet digitalizációja felgyorsítja az ügyintézést és a munkába állást is.Bővebben--->