Amíg 2020-ban a meghirdetett állások 34 százalékánál volt elvárás a felsőfokú végzettség, addig ez a szám 2022-re 26 százalékra, 2023-ra pedig 25 százalékra csökkent.

A diploma szerepének csökkenése a munkaerő-piaci kereslet-kínálat változásának tudható be, de ennél még hangsúlyosabb ok, hogy az állások betöltésénél sokkal inkább

  • az attitűd, 
  • a hozzáállás, 
  • a jelentkezőben rejlő potenciál vált fajsúlyosabbá.

A munkáltatók főként ezen jellemzők alapján válogatnak a jelölték között, háttérbe szorítva a diploma meglétét.

Tavaly az állások negyedénél volt már csak szempont, hogy a jelentkezőnek legyen szakirányú felsőfokú végzettsége.

Olyan munkakörökben van még mindig jelentősége a felsőfokú végzettségnek, ahol jogszabály írja elő a diplomát, ilyenek az oktatói, pedagógiai, egészségügyi pozíciók, vagy azok a hiányszakmák, ahol esszenciális a felsőfokú képzettség, például a mérnöki állások.

Egy 75 ezres munkavállalói minta alapján láttuk, hogy a friss diplomával rendelkezők körében a legkeresettebb területek a jogi munkakörök, a menedzsment, illetve a marketing, valamint a vezetői pozíciók

- mondta az InfoRádióban Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A friss diplomások és a régebben végzettek is egyre nagyobb bérigénnyel állnak elő az álláskereséskor – tette hozzá a szakértő azzal, hogy ez nem meglepő, figyelembe véve a tavalyi év makrogazdasági és inflációs hatásait.

A pályakezdők bérigénye 2023-ban átlagosan nettó 308 ezer forint volt.

Ugyanakkor a különböző egyetemekről érkező diákok más-más az elvárásokkal lépnek be a munkaerőpiacra.

Az első helyen a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem áll, amelynek friss diplomásai átlagosan nettó 394 ezer forintot kértek,  ezt követi a Budapesti Műszaki Egyetem, ahol nettó 391 ezer, míg az Óbudai Egyetem került a harmadik helyre a nettó 376 ezer forintos szintjével.