Bertényi Imre legfőbb ügyészségi ügyész szerint a büntetőjog nem tesz különbséget a drónt irányító távpilóta, és az egyéb légi járművek vezetői között. Ez azt jelenti, hogy a távpilóta megvalósíthatja a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt, például, ha a drónt - akár szándékosan, akár gondatlansága folytán - egy mozgó közúti járműnek vezeti, annak szélvédőjével ütközteti.

Vannak rá példák itthon is

A légi közlekedés veszélyeztetését követi el az a távpilóta, aki egy repülőtér légterébe, kifutópályáira irányítja a drónt, és ezzel a repülőgépek utasainak, személyzetének életét, testi épségét veszélyezteti. Sőt, abban az esetben, ha a repülőtér üzemében jelentős üzemzavar keletkezik, akkor közérdekű üzem működésének megzavarását is megvalósíthatja. Erre világszerte találunk példákat, sajnálatos módon Magyarországon is.

(A hazai média részletesen foglalkozott azzal az esettel, amikor 2019. októberében a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér két kifutópályáját is lezárták drónok észlelése miatt. Az incidens miatt az induló és érkező repülőgépeknek, köztük a LOT Varsó–Budapest, a Ryanair London-Stansted–Budapest járatának és egy Gulfstream üzleti repülőgépnek is mintegy fél óráig várakoznia kellett. A gépek ezután kezdhették meg csak a fel-és leszállást – a szerk.)

A szakember az Economx számára hangsúlyozta: ez az eset nagyon súlyosan sértette a repülésbiztonságot, a légi közlekedés veszélyeztetése bűntettének egyben a közérdekű üzem működésének megzavarása bűntettének minősült.

Közérdekű üzem működésének megzavarásának minősül az is, ha a távpilótának felróható okból a drón magasfeszültségű vezetéknek ütközik, és ezért - az elektromos hálózat kiesése miatt - jelentős üzemzavar keletkezik.

Nem egy jogszabály rendezi a drónokat

2019-ben az Európai Unió átfogó szabályozást hozott a drónokra, és ezt a szabályozást harmonizálta Magyarország a 2021. január 1-jén életbe lépett szabályozással. Ekkor lépett hatályba a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIX. törvény (Dróntörvény) és ekkor került módosításra többek között a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a Büntető törvénykönyv, a szabálysértési törvény, és más jogszabályok. Fontos tudni, hogy nem egy jogszabály, hanem közösségi és hazai jogszabályok sora rendezi a drónok üzemeltetésének feltételeit.

Drónhasználat három műveleti kategóriában

Bertényi Imre rámutatott: a távpilótának mindig tisztában kell lennie azzal, hogy milyen műveleti kategóriában üzemelteti a drónt. Három műveleti kategória létezik, a nyílt (UAS.OPEN), a speciális (UAS.SPEC) és az engedélyköteles.

A közösségi jogi szabályozás egyik alapelve a művelet kockázatával arányos szabályozás elve: Minél nagyobb felszálló tömegű drónnal, minél veszélyesebb műveletet végzünk, annál szigorúbb biztonsági feltételeknek kell megfelelnünk.

A legalacsonyabb kockázatú, nyílt kategóriát a hobbicélú felhasználók számára hozták létre, azonban 250 gramm felszállótömeg felett már ebben a kategóriában is számos feltételt kell teljesíteni. (különösen: üzembentartói és drón nyilvántartásba vétel, kötelező felelősségbiztosítás, kompetenciatanúsítvány, legalább 16. életév, regisztráció a Hungarocontrol Zrt. Mydronespace alkalmazásában) Ebben a kategóriában a földfelszíntől számított legfeljebb 120 méter magasságig, és kizárólag látótávolságon belül szabad reptetni a drónt.

A speciális kategóriában kockázatértékelés alapján állít ki műveleti engedélyt a hatóság olyan műveletekre, amelyek a nyílt kategória biztonsági feltételeinek – akár a drón tömege, akár a művelet jellege miatt - nem felelnek meg. Ilyen lehet például a permetezésre használt mezőgazdasági drónok alkalmazása, vagy a látótávolságon kívüli üzem.

A legmagasabb kockázatú engedélyköteles kategóriában szinte a hagyományos légi járművekre, illetve pilótákra vonatkozó biztonsági feltételeket kell teljesíteni. A drón embertömeg feletti üzemeltetése például sportrendezvényen, fesztiválon vagy veszélyes anyag szállítása csak ebben a kategóriában lehetséges.

Ittas, bódult vezetés, valamint a segítségnyújtás elmulasztása

A pilóta nélküli légi jármű, azaz a drón parancsnoka a légi jármű vezetője, aki irányítja, uralma alatt tartja a légi járművet, ezért nem lehet kétséges, hogy a drón ittas illetve bódult állapotban történő reptetése bűncselekményt valósít meg.

A távpilóta ugyanakkor akár segítségnyújtás elmulasztásáért is felelhet. A büntetőjogszabályok szerint, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha például a távpilóta a drón kameráján keresztül észlel egy bajbajutott, segítsége szoruló hegymászót köteles segítséget nyújtania. Ilyenkor természetesen hívni kell a 112-t. Ám ha nincs térerő, nincs lefedettség? Adott esetben, ha annak nincs megvalósíthatatlan fizikai akadálya, a személyes segítség is elvárható.

Igazából nincs még bírói gyakorlat

A büntetőjogi felelősséget, a büntetési céloknak megfelelő jogkövetkezményeket az adott ügy egyedi körülményei alapján kell megvizsgálnia a bíróságnak. A joghátrány alkalmazása során szem előtt kell tartani, hogy nyílt, azaz hobbi célú, engedélyköteles, vagy speciális műveleti kategóriában valósult-e meg a bűncselekmény.

A csekély számú ügyre figyelemmel kialakult bírói gyakorlatról még nem beszélhetünk – húzta alá végezetül Bertényi Imre.

Tiltott adatszerzés

A drónhasználat a magánszférát, személyhez fűződő jogainkat is sértheti: Tiltott adatszerzés vétségéért vonható felelősségre és elzárással sújtható az, aki jogosulatlan drón használattal más lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet – így a kertet, telket - megfigyeli és az ott történeteket rögzíti. Aki pedig az így készített felvételt nyilvánosságra hozza, egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. (Btk. 422/A.§)