„Nehezen teljesítette áprilisi tervét a Dorogi Szénbányászati Tröszt. Egész hónapban száz százalék alatt állt. (…) A szénszállítás költségeinek csökkentése érdekében a dorogi tröszt naponta 60—70 vagon szenet uszályon szállít a Dunán. Ezt a szénmennyiséget emelni lehetne, de a dunai kötélpálya rossz. A dunai kötélpályát gumiszalag köti össze a szénosztályozóval. Ezen az egy gumiszalagpályán küldik a szenet a brikettgyárnak is. Ezért, mikor a brikettgyárnak megy a szén, a dunai kötélpálya nem tud szállítani." – írta aggódva a megyei dolgozók lapja 1958-ban.
Az elhasználódott szállítóeszközben akkor még láttak fantáziát, tervezték is a megújítását, sőt, részben el is kezdték, de öt évvel később mégis leállították – idézi fel a történteket az Építészfórum.
Ezzel egy korszak lezárult, de a megmaradt építmény néhány évtizeddel később mégis belekerült a köztudatba: megmozgatta több ember fantáziáját, egyfajta szellemi műhely alakult ki körülötte.
A szénrakodó a dorogi szénbányászat - és egyúttal a hazai ipar - különleges mementója (YouTube).
Az ipari műtárgy Esztergomtól nyugatra, a Nyáros-sziget csúcsánál áll a Dunában, az 1721 és 1722-es folyamkilométer között, mindössze nyolcvan méterre a parttól.
Az évtizedek alatt a Dunában magányosan álló, immár a csillék csikorgásától elcsendesült konstrukció állaga az idővel azonban folyamatosan romlott, elbontása pedig feltételezhetően a megfelelő anyagiak híján nem történt meg.
Az értékmentők látnak benne fantáziát
Lévay Jenő az 1990-es évek elején lelt rá a magányos építményre, amely megmozgatta fantáziáját és hosszú távon egy nemzetközi vizuális művésztelepet szeretett volna létrehozni benne. 1994-ben az ő kezdeményezésében jött létre a máig is létező Váltótér Alapítvány, amely főleg a dunai szénrakodó megmentését tűzte ki célként, de hosszú távon további hazai ipari emlékeket is szeretne élettel megtelíteni. A Váltótér egy bő évtizedig komoly szellemi-művészeti műhelyként szolgált, és az alapító terve, hogy a szénrakodó ténylegesen művészteleppé, kulturális intézménnyé váljon, máig nem tudott megvalósulni.
Az elképzelés azonban nem ült el, és a szénrakodó betonpilléreinél rendszeresen kikötő vízi túrázók például szívesen látnának benne éttermet vagy kávézót.