A kormány katonai célokra tervez vasúti programokat, és ezt részben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz nevű uniós pénzügyi alapból finanszírozná – derül ki egy friss határozatból, amelyet a hvg.hu vett észre.. A kabinet felszólította Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy szeptember 21-éig nyújtson be a javaslatokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2023. évi Katonai mobilitás pályázatára.

Amennyiben az Európai Bizottság ezeket támogatja, akkor a tárcavezetőnek előterjesztést kell készítenie a kormány részére „a  szükségessé vált feladatokról, valamint a projektjavaslatok teljes körű megvalósításához szükséges források biztosításáról”.

Az öt projekt:

  • Szolnok állomás átjárhatóságának fejlesztése polgári és katonai kettős felhasználási követelményeknek megfelelően.
  • A jelenlegi rossz állapotú Gubacsi vasúti híd helyett újat építenének a Soroksári-Duna-ág fölött, a jelenlegi hídtól északra. A híd és a Corvin úti csomópont közötti vasúti pályát kétvágányú vágányhálózattá építenék ki, hogy lehetővé váljon nagyobb tömegű katonai rakományok vasúton való eljuttatása a Csepeli Szabadkikötőbe.
  • Tata vasútállomás mellett új rakodó építését készítik elő egyebek közt környezetvizsgálati hatástanulmány és engedélyezési tervek elkészítésével.
  • Előkészítésre kérnek pénzt a vasúti infrastruktúra polgári-védelmi kettős felhasználásra való alkalmassá tételéhez az országos vasúthálózat azon kelet-magyarországi állomásain, amelyek a transzeurópai törzshálózaton találhatók: Szob, Felsőzsolca, Szikszó, Forró-Encs, Hidasnémeti, Cegléd, Szolnok, Szajol, Kisújszállás, Demecser, Záhony, Mezőtúr, Békéscsaba.
  • A NATO által is potenciálisan használni kívánt, jelenlegi állapotukban megerősítést igénylő hidak átépítése valósulna meg, teherbírás-növeléssel a polgári/katonai kettős hasznosíthatóság érdekében. E megerősítendő hidak Nyugat-Magyarországon a 74. sz. főúton (4 darab) és a 8. sz. főúton (8 darab), valamint ÉszakMagyarországon a 2. sz. főúton (3 darab) és Kelet-Magyarországon az 52. sz. főúton (3 darab) vannak.

A tervezett beruházások bruttó összköltsége a kormányhatározat melléklete szerint 107 milliárd forint, amiből 48 milliárdot várnak az EU említett pénzügyi alapjától, 59 milliárdot pedig a hazai költségvetésből raknának hozzá.