Nemrég jelent meg Magyarország 2024-2030 között időszakra vonatkozó versenyképességi stratégiája, amiben komoly szerepet tölt be az egészségipar is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a fehér könyvként aposztrofált tanulmányban úgy fogalmazott, a cél az, hogy 2030-ra Magyarország a világ egyik legversenyképesebb országa legyen.

A 2030-ig víziókat megfogalmazó iparstratégia szerint az egészségipar erős ágazati múltjára és exportképességére való tekintettel kiemelt fókuszterület. Fontos lenne, hogy önellátóvá váljunk az egészségügyben a nélkülözhetetlen eszközökből. Másrészt, hogy 15 százalékról 30 százalékra emeljük a magyar termékek arányát a hazai egészségügyben. Valamint törekedni kell arra is, hogy a régióban a kutatás-fejlesztés területén egy meghatározó szereplők legyünk.

Kapcsolódó

A magyar beszállítókat kell preferálni

Az új iparstratégiára reagálva Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak azt mondta:

a magyar egészségipari stratégiának a magyar betegek érdekeit kellene szolgálnia.

Felidézte, hogy 2017 végén volt egy kormányhatározat, ami hasonló célokat  fogalmazott meg, mint a mostani, de ennek a végrehajtása nem történt meg. Úgy véli, hogy a magyar egészségiparnak van egy nagyon jó túlélési ösztöne, mégpedig az, hogy exportra termel.

2019 körül a magyar gyártású orvostechnikai eszközök részaránya a magyar betegellátásban 18 százalékon állt, akkor ezt az arányt akarták megduplázni a korábbi stratégiákban. De most ott tartunk, hogy mára a hazai termékek aránya 15 százalékra csökkent – sorolta a szakértő.

Arra a felvetésre, hogy önellátóknak kell lennünk a magyar eszközökből ezekben a mondatokban még mindig a Covid-félelem köszön vissza, véli Rásky László. Valamint probléma, hogy a hazai gyártók termékeit a közbeszerzésekben sem preferálják. Az OSZ főtitkára úgy fogalmazott: azt kellene elérni, hogy a tenderekben ne érje hátrány a magyar gyártókat. És az is probléma a közbeszerzésekben, hogy az egyetlen egy szempont, ami dönt az az árazás.

Az egészségipar rengeteg területet fed le, a gyógyszeripartól az orvostechnikai eszközök és berendezések gyártásáig, a gyógynövényipartól, a biotechnológiáig, a genetikától a és a bionikán át, valamint a kapcsolódó informatikai megoldásokat is ide soroljuk. De a szektor fontos részét képezi balneológia is, hiszen hazánk kivételesen gazdag termál- és gyógyvizekben, a geotermikus adottságok miatt a különböző gyógyforrások hasznosítása az egészségtudatos életmódot szolgáló termelô- és szolgáltató iparágakat harmonikus rendszerbe kapcsolja össze.

A Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségének 2020-as jelentése szerint a hazai vállalkozások helyzete már akkor sem volt kedvező a belpiacon, a közfinanszírozott intézmények és a magánegészségügyi szolgáltatók vezetői, tulajdonosai jellemzően nem hazai termékre költenek. 2010-ről 2020-ra az ágazat belföldön elért bevétele csaknem háromszorosára 46,4 milliárd forintra nőtt, ám az így is messze elmarad a lehetőségektől. A magyar cégek éves bevételük csak csekély részét értékesítik Magyarországon, ráadásul a belpiaci értékesítés aránya évről-évre csökken, a KSH adatai szerint míg 2018-ban ez 18 százalék volt, 2019-ben 17 százalék, 2020-ban pedig már csak 16 százalék.

Pedig Németországban a német orvostechnológiai ipar a piac 60 százalékát látja el hazai termékekkel, míg Franciaországban ez az arány 80 százalékot is elérni.

Az egészségügyi ágazaton belül például a gyógyszeripar exportja 2024. januári KSH adatok szerint 6,2 százalékot tett ki, a  gyógyszerek behozatal pedig 5,1 százalékot. Korábbi adatok szerint az egészségipar exportja 2012 és 2019 között 65 százalékkal növekedett, kiemelkedő, 9 százalékot meghaladó részesedést képviselve az Európai Unión kívüli exportban. 2019-ben több mint 1,5 milliárd euró értékű orvostechnikai eszközt exportáltunk, amelynek egynegyedét nem uniós piacokon értékesítették. Gyógyszerexportunk világszerte a 18. helyen áll, világszerte több mint 130 országban ismerik a magyar gyógyszereket.

A szabadalmak rangsorát a gyógyszeripar vezeti

A gyógyszeripar a leginnovatívabb gyártási ágazatunk, a hazai K + F kiadások egyötöde a szektorhoz kapcsolódik és az ágazat profitja legnagyobb részét, 20 százalékát a K + F tevékenységekbe fekteti be. Ha csak a legnagyobbakat említjük a Richter és az Egis rendelkezik a legtöbb nemzeti szabadalommal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal adatai szerint.

A nemzeti úton megadott, hatályos szabadalmakkal rendelkező hazai jogosultak élmezőnyét 2022-ben a Richter Gedeon Nyrt. vezette 57 szabadalommal, az Egisnek 37, a Szegedi Tudományegyetemnek 16, a Chinoinnak pedig 15 szabadalma volt. 

Ugyanakkor a magyar szabadalmak száma uniós összehasonlításban nem jelentős. Az MNB versenyképességi jelentése szerint Magyarországon évente az egymillió főre eső bejegyzett szabadalmak száma 11 darab, ami érdemben elmarad az uniós átlagtól, ahol 127 darab szabadalmat nyújtanak be és a régiós országok átlagától, ahol 50 szabadalom jut egymillió lakosra.

Elmaradásunk jelentős a jegybank szerint, ami részben abból adódik, hogy a nyugat-európai országok többet fordítanak K+F tevékenységekre, másrészt a fejlettebb innovációs ökoszisztémák nagyobb üzleti hatékonysággal képesek az eredményeket kiaknázni.

A hazai egészségipart meghatározó legfontosabb globális és európai tényezők között kiemelték a 2030-ig javaslatokat megfogalmazó stratégiában, hogy a becslések szerint 2021 és 2027 között a globális gyógyszeripar évente átlagosan 5,2 százalékkal, míg az orvostechnikai ipar 5,1 százalékkal fog nőni. A koronavírus-járvány ideje alatt mindenhol ellátási lánc problémák alakultak ki, valamint Ázsia iparának növekvő súlya is növeli az európai ellátásbiztonság, és a hazai gyártás fontosságát. A protekcionista kezdeményezések, amely a hazai gazdaságot és termelést részesíti előnyben a külkereskedelemmel szemben számos országban segítették a haza gyártás növelését. Megoldásokat kell találni a gyógyszerhiányokra, nem véletlenül született meg a Európai Unió Gyógyszerstratégiája. 

Arra is felhívják figyelmet, hogy 2019-2025 között 200 milliárd dollár értékű originális szabadalmi jog jár le világszerte, mely a generikus gyártók számára lehetőséget teremt.

AZ AI MÁR ITT VAN A GYÓGYÍTÁSBAN IS

A jövőben az adatvezérelt egészségügy jön, személyre szabott orvoslás kerülhet előtérbe, mind a gyógyszeriparban, mind az orvostechikában, mind az egészségügyi szolgáltatások terén. 

Az évente 37,5 százalékos átlagos növekedéssel a mesterséges intelligencia (AI) az egészségipar leggyorsabban növekvő technológiai trendje lesz. Erre Szócska Miklós is felhívta a figyelmet egy egészségügy konferencián. A Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának a vezetője azt mondta: Magyarországon a betegek rengeteg digitális lábnyomot hagynak, a háziorvosoknál, a rendelőkben a járóbeteg-ellátásban és a kórházakban is, számtalan digitális adat születik róluk. Példaként említettem hogy a mesterséges intelligencia 83 százalékos valószínűséggel és 23 százalékos szenzitivitással meg tudja mondani a betegek  gyógyszerszedési szokásai alapján, hogy ki fog meghalni.

Az iparstratégiában azt is kiemelik: növekvő kereslet lesz a távorvoslást segítő termékekre és szolgáltatásokra. Arra kell még inkább készülni, hogy a modern technológiák tovább fejlődnek, az elöregedő társadalmak és az urbanizáció emelkedik, és ez teljesen átalakítja az egészségügyi ellátás szerkezetét.