A nemzeti és rendszerszintű megközelítések is szóba kerülte az IME adatvezérelt egészségügyi és kiberbiztonsági konferenciáján, és a versenyképességi stratégia egészségipari részét is bemutatták. A stratégia egyik legfontosabb mondata, hogy

A MAGYAR ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK ARÁNYÁT MEG KELL DUPLÁZNI.

Van új egészségipari stratégia

Az egészségipar erős ágazati múltjára és exportképességére való tekintettel az egészségipar kiemelt stratégiai fókuszterület Magyarországon. Már a kormány honlapján is elérhető az új Versenyképességi Stratégia. Ezzel kapcsolatban Szentgyörgyi Balázs, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a konferencián elmondta, a stratégiához 1243 vállalatot kérdeztek meg, a tanulmány 789 szakmai javaslatból és 75 kiemelt javaslatból állt össze.

A stratégia egészségipari elemeivel kapcsolatban kiemelte: globálisan évente 5-6 százalékos növekedési ráta diagnosztizálható az egészségiparban, de itthon is hasonló számok lehetnek.

Az egészségiparban azonosított fájdalompontok között említette:

  • a makrogazdasági volatilitást;
  • a feszes munkaerő piaci helyzetet;
  • a hazai gyártók alacsony érvényesülését a közbeszerzésekben;
  • a tb-támogatott gyógyszerek árát, ami évtizedek óta nem emelkedik;
  • a kiszámíthatatlan fiskális politikát, az extraprofit adót;
  • a szigorodó regulációs környezetet;
  • a növekvő kintlévőségeket is.

A stratégiában is szerepel, hogy a hazai egészségipar exportképességét szeretnék javítani, 2024-2027 között évente átlagosan 5,2 százalékos növekedés prognosztizálható, sorolta az ügyvezető. Globálisan 2019-2025 között

200 MILLIÁRD DOLLÁRNYI SZABADALOM JÁR LE, AMI PEDIG A GENERIKUS GYÓGYSZERGYÁRTÓK SZÁMÁRA LEHETŐSÉGET TEREMT.

Az ágazat víziója 2030-ra:

  • Önellátóvá váljunk az egészségügyben nélkülözhetetlen eszközökből.
  • 15-ről 30 százalékra emeljük a magyar termékek arányát a hazai egészségügyben.
  • Régiós meghatározó szerep elérése a kutatás-fejlesztés területén a magyar orvosok és kutatók tudására alapozva.
  • A hazai egészségipari gyártás károsanyag-kibocsátása 25 százalékkal csökkenjen 2020-hoz képest.

Elsődleges célként fogalmazta meg az adatvezérelt egészségügy fejlesztését, ki kell aknázni az adatvagyont, hogy hatékonyan használjuk fel a mesterséges intelligencia segítségével.

Úgy fogalmazott: az egészségipari fejezetben hat gyógyszeripari javaslatot használtak fel. Ezek között említette az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) lévő adatok összekötését kórházi adatbázisokkal, a gyógyszerek árazását, a gyógyszerbefogadások felülvizsgálatát, a klinikai vizsgálatok bővítését, és a szektorban a stratégia partnerséget.

Az egészségügyben vannak a legnagyobb innovációk

A megújult modellváltó felsőoktatásnak a lényege a jövő képessége. Az orvosegyetemeink nemzetközi szinten is jól szerepelnek, a világ legjobb 5 százalékában vannak, mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár az IME adatvezérelt egészségügyi és kiberbiztonsági konferenciáján.

A kutatások ösztönzésével kapcsolatban elmondta, hogy a Semmelweis Egyetem és Krausz Ferenc kutatásainak együttműködése a példája annak, hogy a mesterséges intelligencia és tudomány képes együttműködni.

A népesség tekintetében Magyarország a világ 200 országa között 96. helyen áll. A magyar gazdaság a világ országai között a 49. helyen van, az innovációs eredménytáblán pedig a 33. helyen vagyunk. 

Az államtitkár szerint Magyarország innovációs teljesítményét szeretnék fokozni, 2030-ra Európa 10 legjobb innovátora közé kerülhetünk. A szellemi tulajdon tekintetében pedig egy duplázásra van szükség, hogy a 2030-as eredmény teljesíthető legyen.

Magyarországon az egészség-és gyógyszeriparban vannak a legnagyobb innovációs beruházások. A Neumann János Program egy olyan pillér lehet, ami hozzásegítheti Magyarországot a 2030-as célok eléréséhez. Ennek területei, az egészséges élet, a digitalizáció és a zöld átállás.

Összesen 147 milliárd forint segítik a kutatásokat, emelte ki Hankó Balázs.

Az idei programstratégia három eleme:

  • 93 milliárd vállalati oldalról;
  • 30 milliárd a teljes kutatói életpálya átfogó támogatása;
  • 24 milliárd forint magyar kutatói és innovációs ökoszisztéma nemzetköziesítése;

A mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb hatással van mindennapi életünkre. 2030-ra a munkahelyek közül 900 ezret is érinthet a mesterséges intelligencia. Kiemelte: már 11 olyan nemzeti adatlabor van, amelyben az adatvezérelt egészségipari fejlesztések is jelen vannak.