A Parlament által 2023 decemberében elfogadott ESG törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot, valamint a társadalmi és szociális szempontokat – mutatott rá Veisz Ákos, a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

A törvény hatálya 2024. január 1-jétől kiterjed Magyarország területén székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásokra.

Míg a hazai nagyvállalkozásokra 2025. január 1-jétől lép hatályba (nagyvállalatnak minősül, ahol 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket: 250 alkalmazott, 20 milliárd Ft árbevétel, 10 milliárd Ft mérlegfőösszeg).

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körét a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja határozza meg.

Talán ebből is érzékelhető, hogy egy nagyon komplex feladat vár a nagyvállalatokra.

Eszerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, illetve minden olyan, előző pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.

Ez leegyszerűsítve például a nyilvános részvénytársaságokat, a hitelintézeteket, bizonyos biztosítókat és alapkezelőket fedi le.

Ezekre a vállalatokra vonatkozik a törvény

2024. január 1-től azon vállalatokra vonatkozik a törvény, amelyek a fenti kritériumok szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak, és emellett nagyvállalkozásnak is minősülnek, vagyis alkalmazottainak száma, árbevétele és mérlegfőösszege az alábbiak szerint alakult az üzleti évet megelőző üzleti évben:

● 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket:

Az alkalmazottak száma meghaladta az 500 főt

Az árbevétel meghaladta a 20 milliárd Ft-ot,

A mérlegfőösszeg meghaladta a 10 milliárd Ft-ot

2025. január 1-től kezdődően pedig már azon nagyvállalatok is a törvény hatálya alá tartoznak, amelyek alkalmazottainak száma, árbevétele és mérlegfőösszege az üzleti évüket megelőző üzleti évben az alábbiak szerint alakult:

● 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket:

Az alkalmazottak száma meghaladta a 250 főt

Az árbevétel meghaladta a 20 milliárd Ft-ot,

A mérlegfőösszeg meghaladta a 10 milliárd Ft-ot

2026-tól pedig azon kis és középvállalkozásokra is vonatkozik a törvény, amelyek a fentiek szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak minősülnek.

Mit tegyenek a cégvezetők?

Először is fel kell mérni a teljes beszállítói kört, hiszen az érintett vállalatokra vonatkozó ESG törvény részét képezi a fenntarthatósági átvilágítási kötelezettség.

A vállalatoknak felelősséget kell vállalni a közvetlen működési hatókörén túli beszállítók működéséért.

Ennek részéként, kockázatkezelési rendszert kell létrehozni.

Ehhez a felkészülés nagymértékű és széleskörű adatgyűjtéssel jár, a kockázatkezelési folyamat részeként a kockázatelemzést a vállalatoknak minden év június 30-ig, valamint eseti jelleggel akkor kell elvégezni, ha a vállalkozásnak az ellátási láncban jelentősen megváltozott vagy jelentősen bővülő emberi jogi, vagy környezetvédelmi kockázati helyzettel kell számolnia.

Panaszkezelési rendszert kell kialakítani, valamint a közvetlen beszállítóikat nyilatkoztatniuk kell az emberjogi és környezetvédelmi megfelelés tekintetében.

A fenntarthatósági átvilágításra vonatkozó új szabályok alapján a nagyvállalatoknak intézkedési tervet kell készíteni arról, hogyan mérséklik a tevékenységük különböző hátrányos hatásait, aminek következtében a nagyvállalatoknak beszállító kis és középvállalatoknak is kell tennünk azért, hogy a megrendelőik üzleti partnerei maradhassanak.

A jogszabálynak való nem megfelelés pénzügyi bírsággal járhat

A fenntarthatóság stratégiai versenyelőnyt is jelenthet, ezért ilyen szemmel is érdemes ezt a témát az adott vállalatnál vizsgálni.

A vállalatoknak ráadásul fel kell készülniük arra, hogy a vevőik és munkavállalóik fenntarthatósági szempontok alapján is értékelik őket, és mielőbb kezdjék el a felkészülést, ne hagyják az utolsó pillanatra, hiszen egy komplex feladatról van szó.

Komplex feladat vár a nagyvállatokra

Az Európai Uniós előírások szerint a vállalatoknak közzé kell tenni a standard szerint milyen lépéseket tesznek a fenntarthatóság terén, környezetvédelem, társadalmi és irányítási kategóriákban. A közzétételek adatokat, szabályzatokat, stratégiákat, folyamatokat jelentenek.

A közzétételeknek kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a vállalatok beszámolhassanak a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenálló képességükről, beleértve a hatásokat, a kockázatokat (azok kezelését) és a lehetőségeket is.

A riportban egyértelmű párhuzamot kell tenni a pénzügyi jelentésben riportált adatok és a fenntarthatósági jelentésben szereplő információk között.

 

Kiktől kérhetünk segítséget?

Különös tekintettel arra, hogy 1000 hazai nagyvállalatnak az adatgyűjtés a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan már el kell, hogy kezdődjön, és az ESG beszámolót a 2026. június 30-i határidővel közzé kell tenni.

A cégvezetők számára jó tanács, hogy mielőbb kezdjék el a felkészülést a 2024. január 1-jén életbe lépett szabályozásra, hiszen gyakorlatilag az idei év áll csak rendelkezésre a felkészülésre, ami szükséges is.

Mi a következő lépés?

A vállalatvezetőknek meg kell győződni arról, hogy mikortól vonatkozik jogszabály az adott vállalatra, valamint fel kell mérni a fenntarthatósági témaköröket, rendelkezésre álló adatokat, és a lehetséges kockázatokat.

Továbbá, javasolt egyeztetni a finanszírozó bankokkal, legfontosabb vevőkkel és partnerekkel az általuk támasztott fenntarthatósági elvárásokról. Az érintett vállalatoknak hatékony működési folyamatot kell kialakítani a jogszabályi megfelelésre, mely akár stratégiai előnyként is jelentkezhet a versenytársakhoz képest.

Tekintettel arra, hogy a jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést és rendszerek létrehozását jelenti a vállalat számára ezért a sikeres megfelelés érdekében javasolt a cégvezetők számára a felkészülés mielőbbi elindítása – hangsúlyozta végezetül a BDO szakértője.