Lázár János szakminiszter sok minden egyéb mellett tegnap bejelentette, az általa vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) garanciát kapott arra, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók támogatni fogják a tárca kötöttpályás járműbeszerzési programját, amelynek az értéke elérheti a 10-12 milliárd eurót, ez mai árfolyamon akár 4 700 milliárd forintot is jelenthet.

Szijjártó Péter és Lázár János közös terve

Az Economx rákérdezett arra is, hogy a spanyol vasúti vállalat, a Talgo megvásárlása mennyiben kapcsolódik ehhez a tervhez. Alig néhány napja számoltunk be ugyanis arról, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter személyesen lobbizott Madridban a Ganz-MaVag Europe Zrt. érdekében. Lázár János ezzel kapcsolatban leszögezte,

Kapcsolódó

a közlekedési tárca hazai, illetve a külügyminisztérium spanyolországi beruházása egymással összefügg.

Reményét fejezte ki, hogy a magyar állam, ha lesz szerepvállalása bármilyen külföldi vállalat fölvásárlásban, akkor azt azzal a céllal teszi, hogy magyar tulajdonú ipari kapacitást hozzon létre. Legyen szó vasúti kocsik építéséről, vagy más típusú projektekről - tette hozzá. 

Tízszeres pénz a spanyolokon

Egyébként pont az említett sajtótájékoztató előtti napon hozta nyilvánosságra a spanyol értékpapírpiaci felügyelet (CNMV) a Talgo pénzügyi eredményeit. A jelentős mértékben eladósodott vonatgyártó cég profitja 2023-ban 12,24 millió euró (4,8 milliárd forint) volt, szemben a 2022-es 1,44 millió euróval.

Azaz, csaknem megtízszerezte nyereségét a magyar célkeresztbe került Talgo.

A vállalat működési eredménye, amely az üzletág teljesítményét is tükrözi, csaknem 59 millió euró volt, több mint kétszerese az előző évi 26,45 milliónak.

A csoport konszolidált árbevétele 652 millió euró volt 2023-ban, ami 39 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ehhez teljesítményhez a nemzetközi piac nagyobb mértékben járult hozzá (430 millió euró, ami csaknem kétszerese a 2022-es értéknek), mint a spanyolországi, ugyanis az a 2022-es 246 millióról 221 millió euróra esett vissza 2023 végére. A CNMV jelentése szerint a Talgo legfontosabb nemzetközi piaca az Európai Unió, ahol a vállalat forgalma 273 millió euró volt, majdnem hétszerese a 2022-es értéknek (40,4 millió euró), köszönhetően elsősorban az euróövezetben tapasztalt visszaesésnek.

A spanyol gazdasági kommentárok emlékeztetnek, ezeket az eredményeket olyan időszakban hozták nyilvánosságra, amikor a cég komoly piaci érdeklődés középpontjába került. Február elején ugyanis a magyar Ganz-MaVag Europe konzorcium megerősítette, hogy tárgyalásokat és egyeztetéseket folytat a Talgo 100 százalékára vonatkozó vételi ajánlatáról, részvényenként 5 eurós áron.

Orbán Viktor izgulhat: Putyin „barátsága” miatt bukhatjuk az évtized üzletét

Miközben - eleget téve a miniszterelnök terveinek - egy magyar cég külföldön, Spanyolországban vásárolna vasutat, óriási piaci nyereséggel, a spanyol lapok elővették az oroszkártyát. Orbán Viktort szélsőjobboldalinak nevezték, a Magyar Vagont pedig Vlagyimir Putyinhoz közelinek. Ezt a képet látják rólunk a spanyolok: KATTINTSON!

Ugyanakkor fontos szempont, hogy az akvizícióhoz nélkülözhetetlen a Talgo spanyol hitelezőinek, így a Santandernek és a BBVA-nak a hozzájárulása is. A Talgo 320-350 millió eurós tartozást halmozott fel, és a hitelező spanyol bankok az adósság kifizetését teljes egészében és azonnal követelnék,

az olyannyira megdrágítaná a felvásárlást, ami már nem érné meg a magyar félnek.

Eddig arról szóltak a hírek, hogy a spanyol vállalat 40 százalékáért 240 milliárd forintot (632 millió eurót) fizetne a Magyar Vagon Vagyonkezelő Zrt-hez tartozó konzorcium, ám a teljes költség meghaladhatja az egymilliárd eurót is. 

Ezért lenne az üzlet számára kiemelten fontos, hogy lekerüljön a Ganzról a Putyin-minősítés.

Lázár János szerint csak így van értelme

Miután Lázár János megerősítette, hogy a Talgo felvásárlása illeszkedik a terveibe, és minden lépésük összefügg, elmondta azt is, az ÉKM felmérte az összes magyarországi gyártókapacitást (Ganz, Szolnok, Dunakeszi), illetve azt is, hogy a MÁV-Volán csoportnál mekkora mennyiséget lehet a járműparkból  felújítani, mennyit kell rendelni, és milyen típusokból kell vásárolni. Elmondása szerint túl vannak már a nemzetközi piackutatáson is. 

Ugyanakkor Lázár János leszögezte, csak akkor van értelme a kormánynak a következő években elkölteni 10-12 milliárd eurót erre a programra, ha ebből minél több forrás itt marad Magyarországon, köz-, vagy magánkézben. Csak összehasonlításképpen, a kötöttpályás járműbeszerzésre nagyságrendileg egy paksi bővítésnek megfelelő mennyiségű forrást költene el a kormányzat, és majdnem ötször annyi pénzt, mint amennyit a Budapest-Belgrád vasútvonalra tervezett (2,2 milliárd dollár).

Ha ennyi pénzről dönt a költségvetés, akár hitel, akár lízing, akár bérlés, akár szállítói finanszírozás keretében, az csak akkor lehet jó, ha a gyártásból, az előállításból, vagy a beszállításból származó haszon egy része Magyarországra allokál

– magyarázta Lázár János.

Lázár János: nem iskolát vagy uszodát kell építeni, hanem összeszerelő-csarnokot

Miközben földbe állt hazánkban a beruházási kedv és nyoma sincs az új lakásépítési programnak, Lázár János építésügyi miniszter meglepő megoldást javasolt a bajban lévő hazai építőiparnak. Így néz ki az új irány: KATTINTSON!

A magyar stratégia előtt példaként a svájci, a francia és a kínai gyártókapacitáok sikerét hozta fel, amelyek felfutása mögött szintén állami megrendelések álltak. 

Amit nem szeretnénk, hogy elköltünk egy csomó pénzt járműbeszerzésre, és azt mind elviszik a külföldiek, ez nem történhet meg - szögezte le Lázár János a beszerzések kapcsán.