Két alapvető lépéssel igyekeztek kezelni az európai államok a válságot − írta a Mazars adótanácsadó cég legfrissebb kiadványa, amely 15 európai államot tekintett át. Az egyik a jövedelmet terhelő adókat emelte s a fogyasztásiakat csökkentette annak érdekében, hogy a gazdasági működést minimálisan fenntartsa. A másik épp ennek ellenkezője, a jövedelmet terhelő adók csökkentése és a fogyasztási adók emelése révén a lakosság számára próbált segítséget nyújtani.

Magyarország az utóbbi kategóriába tartozik, azon belül is meglehetősen szélsőséges szinteket produkál. A társasági adó és a személyi jövedelemadó kulcsai alacsonyak, összehasonlításban jóval az átlag alattiak, áfában viszont a legmagasabb a kulcs. A fogyasztási adók közé ráadásul a tranzakciós illetéket és valamelyest a különadókat is be kell sorolni.

A régióban Szlovákia épp ezzel ellentétes lépésekre szánta el magát: megszüntette az egykulcsos adót egy magasabb kulcs beiktatásával − igaz, a nagy energiacégeknek itt is különadót vezettek be. Az nem derült ki a statisztikából, hogy ezek a különadók GDP-arányosan hogy viszonyulnak a magyarországi különadókhoz. Hasonlóképpen Románia esetében sem tudni, hogy a bevezetett különadók mekkora terhet jelentenek. Románia is a forgalmi adók oldaláról akar többet beszedni, áfakulcsuk az átlag 21 százalék felett van. A "se ide, se oda" kategóriába tartozik Csehország és Lengyelország: az áfa és a jövedelemet terhelő adók sem térnek el jelentősen az átlagtól.

Budapest sokat nem ér azzal, hogy az szja kulcsa a legalacsonyabbak közé tartozik, a bér egyéb terhei mellett ugyanis ez teljesen elenyészik: az összehasonlításban szereplő 15 állam közül itthon kell a legtöbbet szánni száz forint nettó bér kifizetésére: 196 forintot. Majdnem ennyire magas a cseh mutató, de a szlovák még progresszív adózás mellett is 180 forint alatt van.
Az egyes adónemek emelgetése, csökkentése, a speciális szabályok, a külöandók, a kivételek és az átmeneti rendelkezések egyre nehezebbé teszik az általános összehasonlítást. Magyarországon például akkor jár jól egy cég, ha 500 millió forintnál kisebb az adóalapja, így tíz és nem 19 százalék a társasági adója, nem esik egyetlen különadó hatálya alá sem, nem kell rezsicsökkentést végrehajtania, és csak nyugdíjasokat foglalkoztat, akik után alig kell járulékot fizetnie.

Kép: Napi Gazdaság