A Nézőpont Intézet honlapján a legújabb közvélemény-kutatásukról azt írták, hogy
még az ellenzékiek több mint harmada (38 százalék) szerint is elfogadhatatlan Washington magyarországi akciója.
Az elmúlt hetekben több olyan lépést tett az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, amelyek a magyar kormány békepárti álláspontjával szembeni, barátságtalan gesztusként értékelhetők.
Előbb magyarországi érintettségű szankciós listát jelentettek be egy budapesti sajtótájékoztatón, majd az ország számos pontján háborúpárti plakátkampányt indítottak el – sorolta az intézet.
„Ne tekintsenek gyarmatként ránk!” – Szijjártó Péter reagált a kormány befenyítésére
Kormányzati szereplőként Szijjártó Péter külügyminiszter reagált végül arra, hogy az Egyesült Államok új intézkedéssekkel készül a magyar Kormány megregulázására. Nem sokkal később viszont jött a váratlan bejelentés: a Kormány visszahívja a szankcióval érintett Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből. Bővebben>>>Mit gondolnak a magyarok az amerikai szövetségesről?
A Nézőpont Intézet szerint a mostani háborús helyzetben különösen fontos kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok hazánk legnagyobb nyugati szövetségeséről, és hogyan ítélik meg annak plakátkampányát.
- A felmérés szerint a magyar választók 26 százaléka elégedett a magyar-amerikai kapcsolatok jelenlegi szintjével,
- 40 százalék pedig még szorosabbra fűzné,
- s a magyarok 16 százaléka vélekedik úgy, hogy inkább lazítani kellene rajta.
Mind a kormányfőpártiak (62 százalék), mind a kormányfőkritikusok (73 százalék) körében többségben vannak azok, akik a magyar-amerikai kapcsolatokat a mostani szinten vagy szorosabb formában látnák ideálisnak.
A magyar miniszterelnökkel szimpatizálók közül minden harmadik (33 százalék), a kritikusok közül minden második ember (50 százalék) inkább mélyítené a magyar-amerikai kapcsolatokat.
Ebben azonos az álláspont
Közel azonos arányban elégedettek a jelenlegi helyzettel a kormányfőpártiak és a kormányfőkritikusok (29, illetve 23 százalék).
Mindkét csoportban kisebbségi álláspont az Amerikától való távolodás:
- a kormánypártiak 18 százaléka,
- az ellenzékiek 8 százaléka szerint kellene lejjebb építeni a kapcsolatokat.
Összességében kijelenthető, hogy a magyar választók többsége támogatja a magyar-amerikai kapcsolatokat.
A kutatás szerint bár a magyarok nagy arányban őriznék meg vagy javítanák a Magyarország és az Egyesült Államok közötti jelenlegi viszonyt, az amerikai nagykövetség politikai plakátkampánya éppen ellenkező hatást fejt ki. Ezt támasztja alá, hogy
- az Egyesült Államok akcióját a magyarok többsége (59 százalék) nem tartja elfogadhatónak
- és csak minden negyedik választó (26 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az szerinte inkább elfogadható.
- Még a szorosabb kapcsolatokban reménykedők csoportja is megosztott a kérdésben: ugyanakkora arányban, 43-43 százalék tartja elfogadhatónak és elfogadhatatlannak a plakátkampányt.
Rosszallják az amerikai nagykövetség reakcióját
Azok körén belül, akik inkább megőriznék a magyar-amerikai kapcsolatok jelenlegi szintjét, kétharmados többségben (68 százalék) vannak azok, akik inkább helytelenítik a nagykövetség akcióját, szemben az elfogadókkal (25 százalék).
Azokat is szkeptikus véleményükben erősíthette meg a plakátkampány, akik inkább lazítanának az Egyesült Államokkal való kapcsolatokon, hiszen 88 százalékuk tartja elfogadhatatlannak a politikai akciót, és csak 8 százalékuk elfogadhatónak.
- A felmérés szerint a kormányfővel szimpatizálók egységesebbek a kérdésben: több mint négyötödük (82 százalék) szerint elfogadhatatlan a nagykövetség plakátkampánya, és csak minden tizedik megkérdezett gondolja elfogadhatónak.
- Az ellenzékiek megosztottak a kérdésben, kevesebb mint felük (45 százalék) szimpatizál a plakátkampánnyal, de több mint harmaduk (38 százalék) kritikus véleménnyel van róla.
Összességében kijelenthető, hogy az amerikai nagykövetség politikai aktivizmusa még a kormányellenes szavazókat sem tudta teljes egészében meggyőzni
– állapította meg a Nézőpont Intézet.
A közvélemény-kutatás április 17-19-én, ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.