A hétfő késő este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium (BM) egy rendelettel megemelte több település katasztrófavédelmi kockázati besorolását,

így Érd, Diósd, Göd és Iváncsa a legmagasabb, I. kategóriába került.

A belügyi tárca nem fűzött indokolást a módosításhoz, a Katasztrófavédelem honlapjára hivatkozva pedig arról írtunk, hogy a lefolytatott kockázatbecslési eljárást követően – ami kockázatazonosításból, kockázatelemzésből és értékelésből áll – Magyarország valamennyi települését kockázati mátrix felhasználásával, az azonosított veszélyeztető hatások várható következményei, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényezők figyelembevétele alapján három katasztrófavédelmi osztályba (I-III.) sorolták.

Így a BM-hez fordultunk további tájékoztatásért. A minisztérium közlése szerint a besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján állapítják meg a veszélyeztető hatások kezelésében érintett ágazatok szakemberei.

A felsorolt települések közül Gödön és Iváncsán felső küszöbértékű veszélyes üzem működik, Diósd és Érd településekre pedig egy fővárosi felső küszöbértékű veszélyes üzem veszélyeztető hatása miatt készült külső védelmi terv

– válaszolták az Economx érdeklődésére.

A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem fogalmát

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet

határozza meg, annak függvényében, hogy az érintett veszélyes anyagok mennyisége a jogszabályban megjelölt felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja.

Eszerint 2025 januárjában találta úgy a katasztrófavédelmet irányító belügyi tárca, hogy Gödön és Iváncsán egy ilyen típusú üzem működik, míg az egyébként a túlnépesedéstől is szenvedő Érdnek és Diósdnak egy budapesti felső küszöbértékű veszélyes üzem veszélyeztető hatása miatt kell felkészülnie.

Ennek bejelentéséről viszont az érintett települések, és az ott élők csak a Magyar Közlönyből, és a sajtó útján értesülhettek.

László Ferenc, a Pest vármegyében található érdi önkormányzat kommunikációs vezetője mutatta be az Economxnak, milyen lehetőségei vannak egy településnek, ha a szomszédjában egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem nyílik, működik.

Elmondta, hogy 2024 februárjában jelezte a Fővárosi Katasztrófavédelem Iparbiztonsági Hatósági Osztálya a megyei jogú városnak, Érdnek, hogy egy közeli, régóta a főváros XXII. kerületében működő gyógyszeripari cég részleges profilváltás miatt kezdeményezett engedélyeztetési eljárást, ezzel pedig elindult egy rutinfolyamat. Az önkormányzat honlapján is megjelent, és a Városházára is kifüggesztették az érintett vállalat biztonsági jelentését, amiben az ilyenkor megszokott védelmi zónát is kijelölték. A külső védelmi tervekben szokás szerint meghatározzák azt is, hogy baj esetén az adott település mely részéről kell evakuálni a lakosságot, és mely helyeken elég esetleg csak az ablakot becsukni. A tervezettre nem érkezett lakossági észrevétel, így a hatóság megadta a szükséges engedélyt.

A következő lépésben az érintett önkormányzatok úgynevezett külső védelmi tervet készítenek. Példádul meghatározzák azt is, hogy baj esetén az adott település mely részéről kell evakuálni a lakosságot, és mely helyeken elég esetleg csak az ablakot becsukni. A tervezetet tavaly decemberben függesztette ki az önkormányzat, és ez a társadalmi egyeztetés idén január elején zárult le. Ahogy az elmondottakból kitűnik,

a rutinfolyamat lényege, hogy bár tájékoztatják az illetékesek az önkormányzatot, ám jellemző módon nem az adott település hozzájárulását kérik, miközben a települések elvesztették jogukat az engedélyezési eljárások lefolytatására.

Az utóbbi időben több hatáskört is elvettek az önkormányzatoktól, a közvetetten érintett települések pedig még inkább csak szemlélői a kockázatbecslési eljárásnak.

Azonban László Ferenc leszögezte,

az eljárás során a Katasztrófavédelemtől nem kaptak arra irányuló tájékoztatást, hogy bármi is fenyegetné Érdet.


A megismert információk alapján a gyógyszeripari cég minőségbiztosítása és védelmi intézkedései megfelelőek - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy már a tavaly februárban tisztában voltak azzal, hogy a folyamat végén a hatóságok végül megemelhetik a város kockázati besorolását, hiszen erről a Katasztrófavédelem tájékoztatta az önkormányzatot, csak a végleges döntésről szereztek tudomást a Közlönyből.

Végül január közepén egyszer csak ez is megtörtént.

Kapcsolódó