De mi is az az ESG (Environmental, Social, and Governance)? Papíron egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási teljesítményének értékelésére szolgál.

Három fő pillérre épül:

Kapcsolódó

  1. Környezetvédelem (Environmental): ez a pillér a vállalatok környezeti hatásait vizsgálja, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását, az energiafelhasználást, a hulladékgazdálkodást és a természeti erőforrások fenntartható használatát.
  2. Társadalom (Social): ez a terület a vállalatok társadalmi felelősségvállalási gyakorlatait értékeli, ideértve a munkavállalók jólétét, a munkahelyi biztonságot, a sokszínűséget és a közösségi kapcsolatok ápolását. Például, hogy a vállalat hogyan kezeli az egyenlőtlenségeket, milyen módon támogatja a közösségeket, és hogyan biztosítja termékei biztonságát és minőségét.
  3. Vállalatirányítás (Governance): Az irányítási pillér a vállalatok belső irányítási struktúráit, átláthatóságát, etikai normáit és a felelősségre vonhatóságot vizsgálja. Ez magában foglalja a vezetői összeférhetetlenségek kezelését, a részvényesek jogainak biztosítását és a korrupció elleni küzdelmet.

A kormány siet

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány ESG Konferenciáján Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára úgy fogalmazott, ha az a kérdés, hogy az ESG lehetőség, vagy fenyegetés, akkor a kormányzat szerint az előbbi az igaz állítás. Főleg, ha a piac felkészülten várja, amihez a kormányzatnak minden segítséget meg kell adnia – tette hozzá.

Hazánkban a vonatkozó törvényt (2023. évi CVIII. törvény) már tavaly decemberben elfogadták, és tavasszal finomítottak rajta. Az ESG komplexitását jól mutatja, hogy még a magyar jogszabály címe is bonyolult:

a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról.

Mindenesetre az államtitkár úgy látja, hogy az ESG-vel egységes rendszert alakítanak ki a befektetők és a fogyasztók számára, amely révén a különböző vállalatokat nem a pénzügyi szempontok szerint hasonlítják össze.

Túri Anikó - Fotó: Oeconomus
Túri Anikó - Fotó: Oeconomus

Túri Anikó felidézte, a magyar törvényhozás nagyon gyorsan lépett, és fogadott el jogszabályi keretet, mindezt azért, hogy a hazai vállalatoknak legyen ideje felkészülni, másrészt kialakítsanak egy stabil háttérstruktúrát, szakemberekkel, könyvvizsgálókkal, tanácsadókkal. Az első jelentést 2025-ben kell majd leadni, de az első két év még kísérleti időszak lesz, csak azután kell nyilvánosságra hozni az eredményeket.

Az államtitkár két paragrafust emelt ki a törvényből, az egyik kötelezettségről, a másik pedig az ellenőrzésről szól:

  • 13. § A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettsége

a) a kockázatkezelési rendszer létrehozása,

b) a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,

c) a rendszeres kockázatelemzések elvégzése,

d) a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,

e) az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, és

f) a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

  • 28. § (1) A vállalkozás gondoskodik belső vagy külső panaszkezelési rendszer kialakításáról, amely alkalmas arra, hogy bárki bejelentést tegyen azon társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint azon társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan, amelyek a vállalkozás saját vagy leányvállalata, illetve közvetlen szállítója gazdasági tevékenysége következtében keletkeztek.

A fenntarthatósági jelentés-kötelezettség ötvenezer kkv-t érint majd, ugyanakkor az ESG-jelentéshez szükséges kérdőív még nem készült el. Itt a jogalkotónak arra is figyelni kell, hogy ne kérjen a vállalkozásoktól olyan adatokat, amelyek üzleti szempontból érzékenynek, titkosnak minősülnek.

A kérdéseken a Magyar Nemzeti Bank szakértői is dolgoznak. Túri Anikó kiemelte azt is, hogy egyelőre csak a kereteket alkották meg, a végrehajtási rendeleteket nyár folyamán kora őszre készítik el. Ugyanakkor azt is leszögezte, a magyar kormánynak nem a szankció áll a szándékában, hanem a hazai vállalkozások versenyképességének a javítása,

felkészítés az új korszakra.

Családpolitikával kevert vállalati szabályozás

Panyi Miklós miniszterhelyettes (Miniszterelnökség) szerint új piac van kialakulóban, és az ESG-vel lehetséges egy nemzetgazdasági tudásbázis kialakítása is. Ezt egy építkezésnek nevezte: szerinte regionális szinten sem mindegy, hogy a folyamat résztvevői, követői, vagy elszenvedői vagyunk.

A társadalmi felelősségvállalás mellett hátrányokról is beszámolt. Hiszen jelentős erőforrásokat von el az adminisztráció, ezért van szükség tudatos tervezésre. Panyi Miklós szerint a kormány célja, hogy a lehető legönállóbb ESG-rendszert alakítsák ki, figyelemmel arra, egyre jobban felértékelődik az, hogy egy vállalat hogyan viszonyul a fenntarthatósághoz. Ezzel szerinte a fiatalokat is meg lehet szólítani, az ESG számukra is munkát jelenthet, mint tanácsadó, mint auditor.

Az államtitkár szerint a magyar ESG ezen a három lábon fog állni:

  1. Magyarország célja, hogy 2050-re klímasemleges legyen, ehhez a cégek szerepvállalása megkerülhetetlen;
  2. a vállalatoknak illeszkedniük kell a kormányzat családpolitikájához, a családbarát működésnek pedig többek között elő kell segíteni a vágyott gyermekek megszületését;
  3. az irányítás esetében a bérkérdés, illetve a munkavállalók alkalmazása, a helyi munkaerő képzése a hangsúlyos szempont.

Szinte már szürreális, de már most több mint kettőezer-négyszáz ESG-vel kapcsolatos szabályozás létezik a világon, és

minél hamarabb dönt egy ország, annál versenyképesebbek lesznek a vállalatai.

Majd hozzátette azt is, bíznak abban is, hogy az Európai Unióban egyenlő esélyekkel indulhat minden tagállam vállalkozása a forrásokért.

Ki dönti el?

Anthony Kim, a Heritage Foundation vendégkutatója előadásában arra világított rá, hogy maga az ESG ötlete nem újdonság, az Egyesült Államokban már a hatvanes-hetvenes években vitáztak az üzleti élet, a vállalkozói szektor társadalmi felelősségvállalásáról, hogy a gazdasági gyarapodáson túl más szempontokat is figyelembe kell venni.

Ez a vita született újjá a XXI. században, de ugyanazt a filmet nézzük

– fogalmazott.

Anthony Kim - fotó: Oeconomus
Anthony Kim - fotó: Oeconomus

Az amerikai kutató szerint amiről beszélünk, egy politikai agenda. Az Egyesült Államokban pedig így hangzik a kérdés: milyen formában próbálunk ráerőltetni a magánszektorra bizonyos szabályozásokat, hogy társadalmi javakat hozzunk a létre? Kormányzati forrásokat, adófizetői pénzeket használjanak, hogy ráerőszakolják a vállalatokra ezt a torz aktivizmust – idézte Anthony Kim Elon Muskot, aki szerint az ESG egy átverés (korábban a Tesla esetében azt állapították meg, hogy nincs elég női alkalmazott a vezetőségben).

Anthony Kim szerinte azon is gondolkodni kellene, hogy kik lesznek azok az emberek, akik megítélik majd a vállalatokat, akik kitalálják, akik döntenek irányításról, adatszolgáltatásról, családi életről. A Heritage Foundation szakértője szerint egy régóta fennálló háború zajlik,

hatvan évvel ezelőtt ugyanerről szóltak a viták,

de a csatákat egyesével kell megnyerni. Az irányt pedig nem szabad elveszíteni – tette hozzá. Szintén fontos szempont, hogy megfogalmazása szerint jelenleg az Egyesült Államokban ez nem egy fontos téma, sőt, tizenöt szövetségi államban kimondták, hogy az ESG egyenesen abszurd.

Kettős beszéd

Ez azért fontos, mert ha az új szabályozórendszerrel végül egyedül marad az Európai Unió, akkor azzal nem segíti a versenyképességet.

Ebbéli meglátásunkat erősíti meg Christopher Butler, az American for Tax Reform ügyvezető igazgatója is, aki sokkal inkább ideológiák ütköztetéséről beszélt. Szerinte az ESG-vel

az intézményeken keresztül tartó hosszú menetelés valósult meg,

mely során az egykori tiltakozókból uralkodó osztály vált. Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokban elnökválasztásra készülődnek, és egyelőre nem látni, mi lesz az ESG sorsa, ideológiától függetlenül. Kiemelte azt is, hogy megkezdődött az elfordulás az ESG irányából, kettős kommunikációról beszélt. A politikusok a zöldeknek karbonsemlegességet ígérnek, ám amikor a részvényeseknek szólnak, akkor a gazdasági biztonságot hangsúlyozzák – magyarázta az amerikai think tank vezetője.