Az Európai Parlament (EP) 2024. április 24-én fogadta el a platform alapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét, amely az ételfutárok, a taxisofőrök munkaviszonyát érinti főként.

E szerint „digitális munkaplatform”-nak minősül

  • minden olyan természetes
  • vagy jogi személy, 

aki vagy amely olyan kereskedelmi szolgáltatást nyújt, amely megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:

  • legalább részben távolról, elektronikus úton, így például weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül,
  • a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére történik;
  • szükséges és lényeges elemként magában foglalja a magánszemélyek által fizetés ellenében végzett munka megszervezését, függetlenül attól, hogy azt a munkát online vagy egy bizonyos helyszínen végzik-e;
  • magában foglalja automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek használatát.

Az automatizált nyomonkövetési rendszereket a platform alapú munkát végző személyek munkateljesítményének vagy a munkakörnyezetben folytatott tevékenységeinek nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére hozták létre. A platform alapú munkavégzésnek pedig a digitális munkaplatformon keresztül végzett munka minősül.

– közölte Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője.

Ilyen munkát végző személyek lehetnek

  • az ételfutárok vagy a taxisofőrök,
  • de a későbbiek folyamán ez a kör bővülhet és bármely
  • más jogviszony is ide tartozhat, amelynek során egy külsős magánszemély elektronikuson úton, weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül nyújt szolgáltatást a szolgáltatás megrendelőjének, így akár egy távolról nyújtott informatikai munka is ide tartozhat.

Magyarországon nemrég a Kúria az ételfutárként dolgozók jogviszonyát vizsgálta, azzal, hogy a futárok vajon munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állnak-e. 

A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy jogszerű az ételfutárok megbízási jogviszonnyal történő foglalkoztatása.

Az EP új irányelve azonban a Kúriához képest másként értelmezte a platform alapú munkavégzést és megállapította, hogy

ezen a szerződéses jogviszonyról alapesetben vélelmezhető, hogy munkaviszony, de ez a vélelem megdönthető. Amennyiben a szolgáltató (azaz a munkáltató) meg kívánja dönteni a jogi vélelmet, rá hárul annak bizonyítása, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a helyi jogszabályok és bírói gyakorlat alapján nem tekintendő munkaviszonynak.

E célból a tagállamoknak létre kell hozniuk a foglalkoztatotti jogviszony tényleges megdönthető jogi vélelmét, és 2 évük van a platform munkavégzésről szóló irányelv szabályainak a saját jogba történő átültetésére.

Ez azt jelenti, hogy magyar jogalkotónak kell

  • egyrészt módosítani a magyar jogszabályokat az irányelv szabályainak megfelelően,
  • másrészt meghatározni azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek alapján a munkaviszonyra vonatkozó jogi vélelem megdönthető lesz.

Valószínűsíthető, hogy ilyen körülmény lesz az ellenőrzési jog, az irányítási jog, illetve az ellátandó feladat munkakörként történő meghatározása.

További jogszabály-módosításig marad a Kúria által kidolgozott gyakorlat

– húzta alá a szakértő.