A csütörtökön kezdődő uniós csúcs Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatát Magyarország nem tudja támogatni, mert az ukrán csatlakozási folyamat felgyorsítására hív fel, ami ellentétes a magyar kormányzati állásponttal – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden.

Az EU-tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően nyilatkozva Bóka János hangsúlyozta:  Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban  „nehéz látni", hogy az ukrán gazdaság jelenlegi állapotában bármilyen módon erősíteni tudná Európa versenyképességét. A tárcavezető szerint Kijev uniós csatlakozása, újjáépítése, az ukrán állam működtetése, hadsereg finanszírozása, 

beláthatatlan költségekkel terhelné meg az európai uniós és a tagállami költségvetéseket.

A versenyképesség kérdése

A versenyképességi kihívásokat illetően az Orbán-kormány tagja közölte: Magyarország üdvözli, hogy az Európai Tanács ülésének erős versenyképességi fókusza lesz, hozzátéve, hogy 

különös fontosságot tulajdonítunk az európai autógyártás jövőjének, ami nélkül versenyképes európai iparról nem lehet beszélni.

A miniszter különösen fontosnak nevezte továbbá a magas energiaárak mérséklését, mellyel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország azt szeretné látni, hogy felülvizsgálják azokat a szabályozásokat, amelyek az Európai Unió részéről hozzájárulnak a magasabb energiaárakhoz, köztük a szankciós rendszer, a kötelező gáztározási időszakok, illetve a szén-dioxid-kvóta kibocsátási rendszer.

A katonai fejlesztéseket sem támogatják

A csúcs napirendjén szereplő 2025-ös jogalkotási programmal, illetve a 2025-2029 közötti időszak jogalkotási prioritásainak az áttekintésével kapcsolatban Bóka János kijelentette: a magyar kormány ezeket a dokumentumokat nem tudja támogatni:

  • elsősorban, amiért a jogállamisági feltételesség további kiterjesztésére és megerősítésére tesz javaslatot,
  • másrészt azt is kritizálta a miniszter, hogy a migráció tekintetében nem „az innovatív megoldásokra", hanem a migrációs paktum végrehajtására helyezi a hangsúlyt. 

„Ez nekünk elfogadhatatlan" – summázta röviden az Orbán-kabinet álláspontját a miniszter, aki szerint a jogállamisági és integritáskérdések az európai uniós intézményekkel kapcsolatban is előtérbe kéne kerülniük. 

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy nemcsak az Ukrajna EU-csatlakozására vonatkozó szövegrészt, hanem a Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő által javasolt 20–40 milliárd eurós önkéntes katonai segélyt sem tudják támogatni. Az Ursula von der Leyen által javasolt 800 milliárd eurós felfegyverzési terv kapcsán pedig elárulta, hogy Magyarország támogatja az európai védelmi ipar megerősítését, de korábbi rossz tapasztalatai miatt ellenzi, hogy az unió közös hitelből finanszírozza a fegyverkezést.

Ukrán uniós tagság: Moszkva nemhogy nem ellenzi, alig várja

Vlagyimir Putyin a NATO-ról hallani sem akar, de feltűnően megengedő, amikor napirendre kerül Ukrajna uniós csatlakozása. Ez egyáltalán nem a véletlen műve: ebben is Európa gyengítését látja, ráadásul neki egy fillérjébe sem kerülne. Nem úgy, mint az európai polgároknak. Beláthatatlanul sok pénzt emésztene fel a háborús ország felzárkóztatása - mondja Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az Economxnak. Bővebben >>>

Kapcsolódó