Zárt ajtók mögött zajlott a szavazás, amelyen 19 támogatás, és mindössze egy tartózkodás, illetve egy ellenszavazat érkezett az Európai Uniós Bíróságán folyó, Magyarország elleni perben – írja a Népszava.

Bár a politikai döntés már korábban megszületett, most az illetékes bizottság is rábólintott az ügyre.

A szuverenitásvédelmi törvény miatti per az úgynevezett kötelezettségszegési eljárás végső lépése, mivel a Bizottság már néhány hónappal a magyar törvény 2023. év végi megszületése után jelezte a szabályozás miatt aggályait. Érdemi válasz azonban nem érkezett a Bizottság kérdéseire, így bíróságra vitték az ügyet. 

A magyar érvelés szerint a fölállított Szuverenitásvédelmi Hivatal a külföldi befolyásolás ellen védené hazánkat. Ennek ellenére a hivatal működése során eddig csak civilek és újságírók elleni támadásokat indított a magyar szuverenitás védelmének nevében a Lánczi Tamás vezette hivatal.

A Bizottság és az Európai Parlament érvelései szerint ellentétes az uniós joggal, hogy a Hivatal tevékenységei nagyrészt ki vannak zárva a bírósági felülvizsgálat alól, illetve a törvény szembe állítja a magyar és nem magyar tevékenységeket, érdekeket. Továbbá ezek ellentétesek a hátrányos megkülönböztetés európai tiltásával, amelyet az Európai Parlament  meg akar erősíteni. 

Azonban ahhoz, hogy az Európai Parlament jogilag peres fél legyen a Bizottság oldalán, az Európai Parlament elnökének kell megbíznia az EP jogászát. 

Természetesen a perhez tagállamok is csatlakozhatnak, amennyiben szeretnék kifejezni, egyetértenek a Bizottsággal az ügyben. Ezt eddig Csehország és Dánia megtette, de várhatóan még mások is csatlakoznak a február 27-i határidő előtt.

Az ügyről a finn és a holland parlament még a héten szavazni fog, de a civil szervezetek koalíciója a francia kormánynak is küldött már levelet a támogatásuk érdekében.

Ismét terítékre került Magyarország, kémvádakról tárgyalt az EP

Az Európai Parlament keddi ülésén a magyar titkosszolgálatok állítólagos kémkedése mellett a közösségi média szabályozása is napirendre került. Míg egyes képviselők a digitális tartalmak hatékony ellenőrzését szorgalmazták, mások a politikai cenzúra veszélyeire hívták fel a figyelmet.
Bővebben>>>