Lengyelország csatlakozásával már 23 uniós tagállamot fog össze az uniós pénzek védelmére létrehozott Európai Ügyészség (EPPO). Értesülések szerint Svédország hamarosan bejelenti csatlakozási kérelmét, Írországgal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, Dánia kimaradását pedig külön szerződés biztosítja, így hamarosan Magyarország lehet az utolsó kimaradó tagállam.
A kormány azonban hajthatatlan. Az okokra Vadai Ágnes (DK) kérdezett rá a kabinetnél, írásbeli kérdésére Zsigmond Barna Pál, Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára válaszolt.
Ebből kiderül, hogy a kormány szerint az EPPO-t létrehozó rendelet nem felel meg az olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint
- a nemzeti szuverenitás és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása,
- a hatékony működést biztosító szervezeti és eljárási keretek, valamint
- az uniós és nemzeti szinten is megmutatkozó hozzáadott érték.
A magyar kormány véleménye szerint a csatlakozással a tagállamok a büntetőjogi hatáskörük korlátozását vállalva, az egyik leglényegesebb hatáskörüket adják át az Európai Uniónak.
A csatlakozás csak akkor lett volna elfogadható, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését - tette hozzá az államtitkár.
Mint írta, a kormány szerint az EPPO-t úgy alakították ki, hogy működése az eljárások felesleges túlbonyolításával, központosításával nagy eséllyel ronthatja a büntetőeljárások hatékonyságát és eredményességét, figyelemmel arra, hogy jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust), vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben.
A kormány eddig főleg a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozva utasította el Magyarország csatlakozását az EPPO-hoz, ugyanakkor a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség alacsony szinten ugyan, de mégis együttműködik a szervezettel, és erről megállapodást is kötöttek.