A magyarok többsége elutasítja az Európai Unió szankciós politikáját és elégedetlen Brüsszel jelenlegi vezetésével – derül ki a Szent István Intézet reprezentatív kutatásából, amelyet a május 9-i Európa-nap alkalmából készítettek a Nézőpont Intézet megbízásából.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 9 százaléka teljes mértékben egyetért, 13 százalék pedig inkább egyetért a háborúra adott uniós válaszokkal, a szankciókkal és a fegyverszállításokkal. Eszerint a magyar népesség egyötöde tartja jó iránynak a háború kapcsán elfoglalt uniós álláspontot, míg a nagy többség, a magyar emberek 71 százaléka nem tartja helyesnek ezeket: 17 százalék inkább nem ért velük egyet, míg a megkérdezettek 54 százaléka egyáltalán nem tartja ezeket megfelelő megoldásoknak.
Nemek és anyagi helyzet szerint nincs jelentős különbség az emberek véleményében, korosztályos szempontból pedig megállapítható, hogy a 40-49 és 50-59 éves középkorú, aktív korcsoport körében a legnagyobb az uniós megoldások elutasítottsága.
Hatalmas a lakóhely szerinti szórás
Kiderült, hogy településtípus szerint mérhető a legmarkánsabb különbség az országban: a budapestieknek csak 35 százaléka utasítja el teljesen a szankciókat és fegyverszállításokat, míg ugyanez az érték más városok esetében 55 százalék, a községekben pedig közel kétharmados (62 százalék) arányt mutat.
A válaszadók fele-fele arányban érzik képesnek, illetve képtelennek az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát. A megkérdezettek 11 százaléka nem tudott vagy nem akart választ adni az eldöntendő kérdésre. A nemlegesen válaszolók magas száma azt jelzi, hogy „tapintható bizalmi válság van az Európai Unió hatékony és polgárait szolgáló működése és kompetenciája kapcsán”.
A budapestiek és a fiatalok otthon vannak az EU-ban
A felmérés rámutatott arra is, hogy a budapestiek bíznak a legjobban az uniós képviseletben (51 százalék), míg a városokban élők 43 százaléka, a községekben lakóknak pedig 44 százaléka érzi csak ugyanezt. A legbizakodóbb a 18-29 éves korosztály, esetükben 56 százalék vélekedik úgy, hogy képes megvédeni polgárait az Unió, míg az 50-59 évesek a legszkeptikusabbak ebben, náluk 37 százalék gondolja ugyanezt.
Az Európai Unió jelenlegi vezetésével a megkérdezettek 36 százaléka inkább vagy teljesen elégedett, 54 százalék pedig elégedetlen.
Utóbbiak között 26 százalékban teljes mértékben elégedetlenek az uniós vezetéssel, a megkérdezettek 10 százaléka viszont nem tudott vagy nem akart felelni a kérdésre.
40 százaléknak fontos az európai kereszténység
A kutatás eredménye szerint a magyar emberek mintegy 40 százaléka azt vallja, hogy elengedhetetlenül fontos a kereszténység Európa jövője szempontjából, további 40 százalék szerint pedig közepesen vagy nagyon fontos ugyanez. A válaszadók 10 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak Európa jövője szempontjából a kereszténységet, 8 százalék pedig csak kevéssé gondolja fontosnak azt.
„Mindez azt tükrözi vissza, hogy a szekularizált Európában, négy évtized kommunista vallásellenesség után is tudatában van a megkérdezettek négyötöde annak, hogy Európa a jövőben sem szakadhat el a kereszténység lelki-szellemi-kulturális és morális örökségétől” – állapítja meg a Szent István Intézet.