A Karsai Dániel által elindított per kapcsán a közbeszéd egyik kiemelten fontos témájává vált az eutánázia kérdése, az Index és a PegaPoll közös felmérése most azt vizsgálta, hogy pontosan mit gondol a magyar közönség az eutanáziáról, illetve a gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről.

Az eutanázia fogalmának meghatározásánál a válaszadók túlnyomó többsége (77 százalék) az élet szándékos és fájdalommentes befejezését jelölte meg, ami jellemzően halálos betegség miatt történik.

Az eutanázia támogatásának vizsgálatakor az egyén önrendelkezését hangsúlyozó szempont bizonyult a legtámogatottabbnak (51 százalék), a második legtöbb szavazatot kapott álláspont (41 százalék) viszont kifejezetten hangsúlyozza „bizonyos korlátozások” szükségességét a visszaélések elkerülése érdekében.

A férfiak között erőteljesebb az eutanázia feltételekhez kötésének a kívánalma, mint a nőknél. Földrajzilag viszont a fővárosi válaszadók voltak azok, akik hangsúlyosabbnak ítélték a „bizonyos korlátozások” kitételt, mint a vidéken élők. Életkori megoszlás szerint az idősebb korcsoportokba tartozók (65 évnél idősebbek, 50–64 év közöttiek) körében magasabb az eutanáziát „határozottan támogatók” aránya, mint a fiatalabb (18–29 év, 30–39 év) korcsoportok esetében.

A jelenlegi magyar jogszabályok alapján az eutanázia tiltott és büntetendő cselekedetnek számít hazánkban. A válaszadók túlnyomó többsége (80 százalék) enyhítene ezen a szabályozáson,16 százalék viszont megfelelőnek tartja a jelenlegi jogszabályi környezetet. A további szigorításnak elhanyagolható a társadalmi támogatottsága.

Az eutanázia magyarországi legalizálása a válaszadók több mint fele (52 százalék) szerint „vegyes hatásokkal járna” a társadalomra és annak értékrendjére nézve. 31 százalék szerint lenne egyértelműen pozitív hatása egy ilyen változtatásnak, negatív hatást pedig 5 százalék várna tőle.