A munkavállalók lelki egészsége gyakran meglátszik a vállalat teljesítményén is, de van-e ezen felül felelőssége a munkáltatónak az alkalmazottak mentális állapotát illetően?
A Dreamjobs állásportál 2023-as kutatása szerint a tavalyi 26 százalékról 32 százalékra nőtt Magyarországon a fluktuációs arány, ami jelentős terhet jelent a cégeknek, különösen a nagyvállalatoknak, ahol a legnagyobb az elvándorlás.
Kapcsolódó
A kutatás eredményei szerint a szellemi munkát végzők körében a vezetővel való általános rossz kapcsolat, a pozitív megerősítés és az elismerés hiánya, valamint a túl sok munkahelyi stressz vezet a legtöbb esetben felmondáshoz.
Mit tehet a vállalatvezető?
A munkavállalók mentális egészségére nagy hatást gyakorol a munkahelyen töltött idő minősége, így jó, ha a vezető nyitott szemmel jár, főleg, ha zaklatásról, vagy kiégéshez közeli állapotról van szó.
A munkahelyi stressz és annak következményei – például a gyakoribb megbetegedé és a csökkenő teljesítmény – nem csak egyéni viszonylatban jelentenek komoly problémát: éves szinten jelentős GDP-kiesést okoznak.
Magyarországon a munkából való távollét legfőbb oka a stressz: közvetve vagy közvetlenül a betegszabadságok 50-60 százaléka tulajdonítható a kiégésnek, azonban a tartós munkahelyi stressz borítékolhatóan felmondáshoz vezet.
Kiemelendő, hogy a munkahelyi erőszak és zaklatás gyakorol igazán komoly hatást a munkavállaló lelki épségére, hiszen csökkenti a motivációt, a termelékenységet, ezen felül növeli a hiányzásokat, és akár jogi következményekhez vezethet.
Az MSN egyik korábbi közvéleménykutatásából kiderült, hogy a dolgozók harmada már tapasztalt szexuális zaklatást a munkahelyén, és a nők 45 százaléka került ilyen helyzetbe munkavégzés során.
A zaklatott nők 80 százaléka két éven belül munkahelyet váltott.
A munkaadók számára is intő jel lehet, hogy a zaklatással kapcsolatos perek 2000 és 2010 között átlagosan 50 millió dollárba kerültek az amerikai cégeknek. Ehhez képest a szexuális zaklatás megelőzésére fordított figyelem elenyésző, pedig sokat spórolhatnának vele a vállalatok..
Mérhető a munkahelyi stressz
Ugyan egyénileg nagyon eltérő lehet, hogy ki hogyan ítéli meg a légkört ugyanazon a munkahelyen, azonban a munkahelyi stressz szintje ettől függetlenül is egész pontosan mérhető:
törvény is előírja a pszichoszociális kockázatértékelés elvégzését, erre pedig sok cég anonim, nemzetközileg elfogadott és validált kérdőívet használ.
Ennek végeredményeképp olyan számokat kapnak, amelyek hét dimenzióban mutatják meg az aktuális helyzetet, így könnyebb elkerülni a dolgozók túlterhelését, és megelőzni a munkahelyi zaklatást.
Miért nem szeretik a munkáltatók a 45 év felettieket?
Sok potenciál van a 45 év feletti munkavállalókban, azonban a munkáltatók ezt mégsem veszik észre.Bővebben --->
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!