Már hivatalos, hogy a kormányzat változtatásokat vezet be a családpolitikájában, így átalakulnak a babaváró támogatásra és a csok-ra vonatkozó szabályok, illetve az elérhető összegek is. Egyik legégetőbb kérdés, hogy vajon sikerül-e még mentőövet dobni a falusi csok-kal a magyar vidéknek.

Már pedig a statisztika némi optimizmust engedélyez.

Családi otthonteremtési kedvezmény (csok) legnagyobb eredményeként most azt tartja a kormányzat, hogy az intézkedésnek köszönhetően kistelepülések sora menekült meg, miközben a nagyvárosokban ezt a fajta támogatást már nem tudták kihasználni. Ennek oka, hogy a családoknak nagy önrészt kell hozzátenniük és/vagy banki hitelt is fel kell venniük ahhoz, hogy a vágyott otthonukat megszerezzék. A kormányzat erre való tekintettel jövőre a városi csok-ot kivezeti a támogatási lehetőségek közül.

Megváltozott körülmények

A vissza nem térítendő támogatást a gyermeket nevelő vagy vállaló családok új lakás építésére vagy vásárlására, illetve használt ingatlan vásárlására vagy bővítésére használhatják. A csok, valamint a hozzá kapcsolódó államilag támogatott, kedvezményes hitel lehetőségével eddig 226 ezer család élt összesen, 734 milliárd forint összegben.

Aki CSOK-ra vágyik, már csak falun rúghat labdába. Minden, amit tudni kell róla

A jól ismert babaváró támogatások – a csok és a babaváró hitel – igényelhetőségét prolongálta a kormány. Mindkettőt 2024. december 31-ig hosszabbították meg, de mindkettő esetében alapvető változások jönnek, tekintettel arra, hogy a kabinet megítélése szerint egyre idősebb korban vállalnak gyermeket a házaspárok. Bővebben >>>

A Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatása szerint a falusi csok továbbra is hatékony, ezért 2024 januárjától az elérhető összeget 50 százalékkal megemelik.

  • Használt lakóingatlan vásárlása és egyidejű bővítése, korszerűsítése esetén 2024. január 1-jétől 1 gyermek után az eddigi 600 ezer forintos támogatás 1 millió forintra,
  • 2 gyermek esetén 2,6 millióról 4 millióra,
  • 3 vagy több gyermek esetén pedig 10 millióról 15 millió forintra nő.

Meglévő lakóingatlan korszerűsítésénél, bővítésénél a támogatási összeg egy gyermek esetén 300 ezerről 500 ezer forintra, két gyermeknél 1,3 millióról 2 millióra, három vagy több gyermeknél pedig 5 millióról 7,5 millió forintra emelkedik.

A falusi csok igénybevételének lehetőségére kijelölt kistelepülésen új családi ház építése vagy vásárlása esetén a 2023-ban érvényben lévő összegek 2024-ben is elérhetők lesznek:

  • 1 gyermek esetén 600 ezer forint,
  • 2 gyermek esetén 2,6 millió forint,
  • 3 vagy több gyermek esetén 10 millió forint igényelhető.

Van kiút?

Magyarország 3170 települése közül jelenleg 2629 esetében vehető igénybe a csok, de a támogatási rendszer változását figyelembe véve elképzelhető, hogy még tovább bővül a kedvezményezett települések listája.

A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Gyopáros Alpár a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy a legfrissebb statisztikai adatok is alátámasztják, miszerint a falusi csok "hatalmas segítséget" jelent az otthonteremtésben. Elmondta,

a 2023. május 31-ig beérkező és szerződéses adatok szerint több mint negyvenezer befogadott kérelem van már, 217,4 milliárd forint értékben.

A politikus arról is beszélt, hogy 61 százalékban három vagy több gyerekre igénylik a támogatást, 38 százalékban két gyermekre, és csupán egy százalékban kérnek egy gyermekre segítséget.

Háromgyermekes családok igénylik legnagyobb mértékben a kombinált támogatást is, ennek aránya jelenleg 38,9 százalék az összes szerződéshez viszonyítva. Kombinált támogatásra összesen több mint húszezer szerződést kötöttek 155,2 milliárd forint értékben, ez átlagosan 7,6 millió forintot jelent. Meglévő lakás korszerűsítésére 16 844 szerződést kötöttek 48,2 milliárd értékben, ez átlag 2,8 millió forint.

Gyopáros Alpár a falusi csok-ot, illetve a Magyar falu programot összeköti a kormányzat vidékpolitikájával. Több példát is felhozott, miszerint a kedvezményeknek köszönhetően egy-egy falu lakossága ismét gyarapodni kezdett, és egyre több fiatal család költözik a kisközségbe,

ahol többek között nyugalom és kiszámítható jövő várja az otthont kereső embereket.

Egyébként a kormánybiztos tájékoztatása szerint az ötezer fő alatti kistelepüléseken nőtt az összlakosság és gyermekszületések száma is, amit összekötött az elmúlt négy év támogatási politikájával.

Mintha elindult volna valami

A 2022-es népszámlálási adatok alapján már mi is képesek lehetünk bizonyos összefüggéseket levonni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

  • 2001-ben 10 198 315,
  • 2011-ben 9 937 628,
  • 2022-ben 9 604 080

magyart számolt össze. 

A KSH a várorokban és a községekben élők szempontjából is külön-külön vezeti a népességfogyást.

Városlakó

  • 2001-ben 7 170 269 (ebből budapesti: 1 777 921 fő),
  • 2011-ben 7 012 105 (ebből budapesti: 1 729 040 fő),
  • 2022-ben 6 734 204 (ebből budapesti: 1 682 426)

volt.

Kistelepüléseken a 2011-es 3 028 046 főből 2011-ben 2 925 523-ra, míg 2022-re 2 869 876-re fogyott a népesség.

Viszont a korcsoportos részletezésnél találhatunk biztató jeleket. 

A 15 évesnél fiatalabb korosztály esetében így néz ki a változás országosan:

  • 1 694 936 fő (2001),
  • 1 447 659 fő (2011),
  • 1 407 320 fő (2022). 

Községekben viszont:

  • 561 901 fő (2001),
  • 465 181 fő (2011),
  • 469 991 fő (2022). 

Budapest is fiatalít

Érdekes, amíg a városok esetében csökkent a 15 évesnél fiatalabbak száma, Budapesten fordított a trend: 210 640-ről 211 836-ra emelkedett a korcsoport létszáma.

De az ennél részletesebb bontás is optimizmusra adhat okot. 

A 3 évesnél fiatalabbak esetében ilyen az országos megoszlás:

  • 286 914 fő (2001),
  • 277 427 fő (2011),
  • 281 896 fő (2022).

A városokban, és külön a fővárosban is csökkent a számuk, ugyanakkor a községek itt is jól teljesítenek:

  • 95 123 fő (2001),
  • 82 578 fő (2011),
  • 98 415 fő (2022).

Ez azt jelenti, hogy a kisgyermekek esetében megdőlt a húszéves rekord is. 

A 3-5 éves korcsoportban is ez a tendencia országosan:

  • 311 865 fő (2001),
  • 297 961 fő (2011),
  • 282 942 fő (2022).

A városokban csökkenés jellemző, sőt, Budapesten a 2011-es 46 638 számról 40 463-ra csökkent az óvodáskorúak száma. 

A kistelepüléseken viszont így állunk:

  • 106 741 (2001),
  • 92 265 (2011),
  • 97 363 (2022).

A népesség növekedés a 6-14 éveseknél áll meg az összes településtípusnál:

Országosan a 2001-es 1 096 157-ról előbb 872 271-re (2011), majd 842 482-re (2022) csökkent a számuk. A kistelepüléseken is csökken a számuk, igaz a népességfogyás üteme érezhetően lassult:

  • 360 037 (2001),
  • 290 338 (2011),
  • 274 213 (2022).

Ez végsősoron magyaráztató azzal, hogy a kistelepülésekre vonatkozó támogatások ebben a korosztályban még kevésbé éreztetik a hatásukat, ugyanakkor a pozitív irányú változást biztosan nem lehet eltagadni.