Feketeleves: most van nagy bajban az átalányadózó

Az átalányadózók, akik tavaly ősszel, a kata megnyirbálása után ezt az adózási formát választották, most nagy pofonnal szembesülhettek. Ugyanis a második negyedévtől várhatóan személyijövedelemadó-előleget is kell már fizetniük – írta meg korábban a Napi.hu

Mivel számos olvasónk érdeklődött további részletes szabályokról, és bővebb információkat szeretett volna tudni, a Napi.hu segítséget kért a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnerétől.

Őket érinti legrosszabbul

Pálffy Miklós kifejtette: ez az új helyzet azokat érinti legrosszabbul, akik

1.     főállású vállalkozók
2.     tavaly még katá-sok voltak
3.     40 százalékos költséghányaddal dolgoznak (azaz nincsenek benne abban a körben, akik 80 százalékos vagy 90 százalékos költséghányadot alkalmazhattak.)

Magyarul, az átlagos vállalkozókat érinti a legrosszabbul.

Számoljunk

Ebben az esetben úgy néz ki a számítás, hogy egymillió forint (ez egy kerek szám) bevétel esetén az adózó a költségeinek a fedezésére elszámolhat 4 ezer forint költséghányadot (ez a 40 százalék.)

A fennmaradó 600 ezer forint után viszont 15 százalék személyi jövedelemadót (90 ezer forint), 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (111 ezer forint) és 13 százalék szociális hozzájárulás (78 ezer forint) kell fizetni.

Ez összesen 279 000 forintnyi adó.

Egy átlagos vállalkozó esete az új szabályokkal

Vegyünk egy átlagos vállalkozót: havi 750 ezer forint bevétele van (mondjuk, átalánydíjjal dolgozik be valahova), és ez a főállása. Képzettséghez kötött munkát végez, tehát a garantált bérminimum után fizet.

Tavaly még – amíg lehetett – katá-s volt, és így havi 50 ezer forint összeget fizetett, de tavaly szeptembertől át kellett térnie az átalányadózásra. Tavalyra (az év közbeni áttérés miatt) átmeneti szabályok vonatkoztak, és a legtöbb ember belefért az adómentes keretbe.

Ez tavaly 2 millió forint volt, ezért csak a minimumjárulékot kellett fizetnie, ami a KATÁ-hoz képest nem volt jelentős emelés. Ráadásul ezt (ami 86 125 forint) tavaly mindenki havonta fizette, így nem egyszerre szembesült egy magas adófizetési kötelezettséggel – húzta alá a Niveus Consulting Group szakértője.

Januárban újra indult az adómentes értékhatár

Januárban újra indult az adómentes értékhatár, és mivel igazából az éves minimálbér (2023-ban 232 000 forint a havi minimálbér, 2 784 000 forint az éves) felének megfelelő jövedelem az adómentesség határa, ez 2 320 000 forint bevételt jelent.

Ugyanis – ne feledjük -, a jövedelmet számoljuk az adómentességnél, mert vannak, akik 80 százalék vagy 90 százalék költséget tudnak elszámolni. Ez 1 392 000 forint adómentes jövedelem, ami a 2 320 000 forint bevételnek pont a 60 százaléka, mivel egy átlagos átalányadózó annyi jövedelmet számol el a bevételéből.

Ha úgy tekintjük, hogy 2023-ra nem kapott emelést, akkor 2023 első 3 hónapjában (ami után áprilisban be kellett nyújtania az adóbevallást) még nem keletkezett adóköteles jövedelme. Mindössze a garantált bérminimum után fizetendő minimumjárulékot kellett megfizetnie, ami havi 98 183 forint volt, ez április 12-ig összesen 294 549 forint adófizetési kötelezettséget jelentett.

Ha viszont továbbra is havi 750 ezer forint bevétele volt, az azt jelentette, hogy az adómentes keret 70 ezer forint kivételével elfogyott. A következő adóbevallást június 12-ig kellett benyújtania, itt viszont 3-szor 750 ezer forint esetén az alábbiak szerint alakult az adófizetési kötelezettsége. (A fennmaradó 70 ezer forint adómentes résztől most eltekintünk az egyszerűség kedvéért.)

Szomorú kalkuláció

1. 750 ezer forint bevétel
2. 40 százalék elszámolható költséghányad: 300 ezer forint
3. 450 ezer forint jövedelem
4. 15 százalék személyi jövedelemadó: 67 500 forint (hiszen elfogyott az a rész, ami mentes a személyi jövedelemadó alól)
5. 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék: 83 250 forint
6. 13 százalék szociális hozzájárulás: 58 500 forint
7. Adó mindösszesen: 209 250 forint
8. Adó mindösszesen 3 hónapra: 627 750 forint

– mutatott rá Pálffy Miklós.