A következő hónapokban javulnia kell az államháztartás havi mérlegeinek ahhoz, hogy év végére a pénzügyi tárca által célul kitűzött 678 milliárd forintot ne haladja meg az államháztartás hiánya. Június végéig ugyanis már „zsebben van” 501 milliárd, ami csaknem megfelel az idei eredeti (helyi önkormányzatok nélkül számolt) előirányzatnak. A hiány valójában ennél nagyobb lesz az előző és a mostani kormány - főleg a közszféra bérhelyzetének javítását szolgáló - intézkedéseinek jóvoltából, a PM számításai szerint a tényleges deficit 172 milliárd forinttal haladja majd meg az eredetileg tervezettet, s így eléri a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékát. Ezt ugyan az Országgyűléshez benyújtott költségvetési törvénymódosításokban nem vezették át, annak a célja kizárólag a 100 napos kormányprogram fedezetének megteremtése. Júniusban a központi büdzsé hiánya növekedett jelentősen, 73,4 milliárd forinttal. A hathavi deficit ezzel 359,5 milliárd forintra nőtt, ami az eredeti éves terv 74 százaléka. A növekmény mögött vélhetően a nyugdíjalap számára a magánpénztárakba fizetett járulékok miatt kieső bevételeket kompenzáló átutalás állhat, amit negyedévente teljesít a költségvetés (s aminek betudhatóan nőtt csekély mértékben a tb-alapok deficitje az előző hónapban). A büdzsé bevételei az első félévben valamelyest elmaradtak, a kiadásai kismértékben meghaladták az időarányosnak tekintett 50 százalékot. A törvénymódosító csomagban szereplő előirányzatokat figyelembe véve a teljesítés a bevételi oldalon 46,3, a kiadásin 49,1 százalékos. A PM szóvivője, Máté Dániel szerint az első félévben hagyományosan így alakulnak a költségvetési folyamatok, a megemelt bevételi előirányzatok teljesítése pedig nincs veszélyben. A kiadások közül egyébként elvétve találni olyat, ahol a teljesítés ne haladná meg az eredeti terv szerinti időarányosat, a központi intézmények kiadásai például jól tükrözik az évközi kormányzati intézkedések hatásait: a támogatással, illetve saját bevétellel fedezett ráfordítások az éves előirányzat 60 százalékát érik el. Kivételt jelentenek a központi beruházások, ahol az eddig felhasznált 54,4 milliárd forint az egész évre szóló terv kevesebb mint 42 százaléka. Eddig visszafogottan alakult a kormányzati kezességvállalások beváltásából eredő kifizetés, ahol a bekalkulált 19,4 milliárd forinttal szemben 1,8 milliárdot költöttek el az első hat hónapban. E két tétel tehát jelenthet egy kevés mozgásteret a következő hónapokban a PM számára, hogy 4,3 százalékra szorítsák le a hiányt (aminek az elérése a módosított adóbevételi előirányzatokkal is kétséges korábbi számításaink szerint). Máté szerint a szezonális hatások miatt a második félévben beinduló adóbevételekkel a GDP 4,2-4,3 százalékán tartható az alrendszerek együttes deficitje. Az EU-módszertan szerinti hiányt a GDP 6-6,5 százalékára várja a tárca. B. Z.