Csaknem kétszeresére (+90,6 százalék) emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgazdálkodás területén az idei harmadik negyedévben, alapvetően a víztisztítási és csatornázási projekteknek köszönhetően, így az első kilenc hónapban a bővülés 74,4 százalék volt az ágazatban. Az is jól látható azonban a KSH adataiból, hogy a különadókkal, illetve a kétszer tízszázalékos rezsicsökkentés hatásaival sújtott energetikai ágazatban a fejlesztések visszafogásával igyekeznek a cégek kompenzálni a pluszterheket, ami fékezheti a lassú kilábalást a recesszióból. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág beruházásai érdemben 30,7 százalékkal estek év/év alapon a harmadik negyedévben a hivatal pénteki adatközlése szerint.

A víziközmű- és a hulladékágazatban a növekedés elsősorban az uniós költségvetési ciklus végéhez közeledve kifutó fejlesztések hatásának tudható be. Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) elnöke lapunknak azt mondta, hogy a fejlesztések 95 százaléka ilyen, az újonnan belépő rendszereket, ezen belül is a legnagyobb volument a csatornahálózatok és szennyvíztisztító telepek építése jelenti, amelyek a hálózat országos átlagos életkorát ugyan javítják, az 50−70 éves meglévő csőhálózat cseréje ugyanakkor továbbra is indokolt. Az elnök szerint a következő időszakban tovább emelkedhet a beruházási mutató, a mostani ciklus fejlesztéseivel ugyanis 2015 közepéig kell elszámolniuk a kedvezményezetteknek, a periódus kezdetén sok víz- és csatornaprojekt előkészítése is elhúzódott, ezek megvalósítása az utolsó másfél-két évre maradt.

Az ágazat szereplői abban bíznak, hogy a 2014−2020 uniós költségvetési ciklusban jelentős források állnak rendelkezésre a hálózatrekonstrukcióra, ami önmagában több ezer milliárd forint ráfordítást igényelne. Kurdi szerint reális cél lehet a pótlási és az elöregedési arányok megfordítása: a magyarországi víziközmű-szektorban a 250 évet jelentő csőcsere-periódust − vagyis azon időt, amennyi a rendszer teljes lecseréléséhez szükséges adott beruházási intenzitás mellett − az európai átlaghoz közelebb eső 100−150 évre csökkentsék. Erre már csak azért is szükség van, mert szakértők szerint jó esetben is legfeljebb száz évre tehető egy-egy cső élettartama.

A lapunk által megkérdezett energetikai cégek zömében csak a szükséges felújításokra költenek, egyéb beruházásokat nem terveznek. A többségében multinacionális cégeken belüli globális versenyben ráadásul komoly hátrányt jelent, hogy a magyarországi fejlesztéseknél bizonytalan a megtérülés és kiszámíthatatlan a szabályozói környezet − fogalmazott lapunk kérdésére egy cégvezető. Az iparági elismert árbevételek csökkenésének következtében már idén is csökkenő tendenciát mutatnak az energetikai cégek beruházásai, az előző évinek csupán 75 százaléka valósulhat meg ebben az évben − véli Tajti Péter, az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. általános vezérigazgatója, a Földgázelosztói Együttműködési Fórum elnöke. A minimális (biztonsági) követelményeknek természetesen minden szereplőnek meg kell felelnie, kérdés azonban, hogy a fejlesztési aktivitás többéves visszafogása okoz-e olyan visszalépést az ágazatban, amit később csak 5-10 éves erőltetett fejlesztéssel lehet majd kompenzálni − a földgázvezetéki felújítások időbeli eltolásával többek közt a kockázati szint is erősödik a különböző meghibásodások szempontjából − tette hozzá Tajti.

Az EDF Démász Zrt. az adóváltozások együttes hatása miatt az idén csökkentette a korábban a többségében helyi vállalkozásnak munkát adó beruházásait és a működési költségeit is − közölte lapunkkal a társaság, amely 2012-ben még 11 milliárd forintot fordított az itteni beruházásra, ez az összeg azonban idén a tavalyi felére apadt. Hasonló a helyzet az Elmű−Émász-csoportnál is, amely korábbi közlése szerint tavaly a szokásos átlagos összeget ruházta be itthon, idén azonban ez várhatóan közel a felére zsugorodik  Az Elmű Nyrt. az elmúlt öt évben 16,2 milliárd forint értékben hajtott végre beruházásokat, az Émász Nyrt. pedig 7,2 milliárd forint értékben − a legnagyobb tétel a két elosztócéghez kötődik, 139,84 milliárd forint értékben 2008 és 2012 között.

 

Szerző: Leszák Tamás