A Fenyő János és Gyárfás Tamás között éveken át húzódó, hosszúra nyúlt „intermezzo” a Magyar Rádió tulajdonában álló RTV újság körüli nézetkülönbséggel vette kezdetét. A lap kiadási jogával 1993. szeptember 30-ig a Gyárfás érdekeltségében lévő Nap TV rendelkezett, de a két fél 1993. március 31-én megállapodott, hogy a kiadási jogok Fenyő cégére, a Stáb TV Rt.-re szállnak át.

Ekkor alakult ki az első vita, a megállapított díj tartalmazza-e az áfát, vagy sem? Fenyő beadta a derekát és fizetett, ám ezt egészen biztosan sérelmesnek tartotta. Az pedig újabb tüske volt a számára, hogy a Magyar Rádió nem hosszabbította meg a kiadói jogokra vonatkozó szerződést, pedig Gyárfás azt ígérte, így Fenyőt meggyőződése szerint átverték, előre kitervelten. Ekkor elindította a Színes RTV-t, a Magyar Rádió pedig perelt.

Kapcsolódó

Fenyő nem késlekedett a Gyárfásnak adott válasszal, a Stáb TV Rt. révén megszerezte (a mai napig nem látni világosan, hogy miképp) a Nap-kelte szerkesztésének jogát (nem a Nap TV-t). Egy bírósági ítélet azonban 1996. október 11-én Gyárfásnak „ítélte vissza” ezt a jogot.

A két vállalkozó az évek során mindent elkövetett a másik lejáratása érdekében, kölcsönösen perek sokasága indult. A Fenyő tulajdonában álló lapok kiemelten foglalkoztak Gyárfás dolgaival, például a kaposvári adóügyével. Ez az ügy Sport Plusz Kft.-hez kötődik, a Sport Plusz lapot Gyárfás még a Nap TV-korszak előtt indította.

Gyárfás kaposvári adóügye

Ebben az ügyben Gyárfást az adóbevallást jelentős, illetőleg különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntettével vádolta a Kaposvári Városi Ügyészség. A bírósági ítélet a következőket állapította meg. A Pietro Nero Bt. 1992 őszén azzal kereste meg a másodrendű vádlott, Gyárfás Tamás érdekeltségi körébe tartozó Sport Plusz Kft.-t, hogy a kft. részére reklámügynöki hálózatot épít ki, továbbá ingatlanok felújítását is vállalja. Pietro Nero Bt. 1993 végére három ingatlan újított fel és azt is bejelentette, hogy kiépült az ügynöki hálózat.

A Pietro Nero Bt. a felújítási munkák ellenértékeként a Sport Plusz Kft.-től 145 millió forint, Gyárfás Tamástól, mint magánszemélytől pedig 8,2 millió forint bevételre tett szert. Ám a bt. beltagja az így keletkezett 153,2 milliós bevétel után nem fizette meg a 30 millió forint áfát, valamint a 49 millió forint társasági adót. A beltag azt állította, hogy az átvett pénzeket továbbadta a felújítást ténylegesen végző harmadik személynek, a bíróság viszont lesöpörte ezt az érvet, mondván, „semmilyen bizonylat nincs, a pénz ismeretlen személyekhez került.”

Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető büntetőperének tárgyalása a Fővárosi Törvényszék épületében 2024. február 8-án.
Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető büntetőperének tárgyalása a Fővárosi Törvényszék épületében 2024. február 8-án.
Kép: MTI / Balogh Zoltán

A beltag három év börtönbüntetést kapott, Gyárfást viszont felmentették. Neki azt rótták a terhére, hogy a Sport Plusz Kft. fiktív számla alapján 20 millió forintot fizetett ki az érintett bt.-nek, és ez alapján 3,9 millió forintnyi áfát jogtalanul igényelt vissza. A bíróság szerint viszont jogos volt a kifizetés, mert a Pietro Nero Bt. a Sport Plusz Kft.-t két sörgyárral, a kanizsaival és a pécsivel is kapcsolatba hozta, az érintettek később reklámszerződést kötöttek. A számla kiállítása továbbá megfelelt a jogszabályoknak, a díj összege pedig a felek szabad belátásától függ.

Dosszié és újabb ügyek

Gyárfás kaposvári adóügye nem egy nagy horderejű per volt, már a kilencvenes évek gazdasági büntetőügyeiben röpködtek a milliárdok (a teljesség igénye nélkül: Ybl Bank, Agrobank, Globex,), ám a két harcoló viszonyára jellemző, hogy a felmentő ítélet után, legalábbis a városi legenda szerint, Fenyő dührohamot kapott a VICO Törökvészi úti székházában.

Ezt követően Fenyő – úgymond - Gyárfás gazdasági bűncselekményeiről 120 oldalas dossziét állítatott össze. Perczel Tamás, Fenyő 2004-ben elhunyt pszichológusa egy videóban azt állította, hogy a dosszié eljutott Kuncze Gábor akkori belügyminiszterhez, illetve Kiss Ernőhöz, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság akkori vezetőjéhez.

Újabb ügy lett abból, amikor Gyárfás ellen az APEH Észak-budapesti Igazgatósága – bejelentésre – eljárást indított az egyik budapesti ingatlanán folyó építkezésen jogosulatlanul visszaigényelt áfa miatt. Az ügy 1997 márciusára el is jutott a vádemelésig, ám Gyárfást 1998. február 13-án felmentették. (Ez két nappal Fenyő János 1998. február 11-i halála után történt – a szerk.)

Színlelt béke, egy tál cseresznye és az állítólagos döntés

Majd volt olyan időszak, amikor látszatra úgy tűnhetett, rendeződnek a nézeteltérések. Miként fentebb szó volt róla, egy bírósági ítélet 1996. október 11-én Gyárfásnak „ítélte vissza” a Napkelte szerkesztési jogát, ez a jog 1997. január elsejétől lépett életbe.

A városi legenda szerint a felek, jogászaik társaságában egy belvárosi ügyvédi irodában leültek egymással, a köztük lévő asztalon egy tál cseresznye, amely szimbolikusan annyit jelentett, hogy a jövőben „egy tálból cseresznyéznek.”

Valójában ez színlelt béke lehetett, a kölcsönös gyűlölet fokozódott, és – legalábbis a Gyárfás elleni vádiratot benyújtó ügyészség szerint – a vállalkozóban 1997 őszére már megérett a döntés, hogy Fenyő János nem maradhat életben.

De ne szaladjunk előre, a mai ítélet még csak elsőfokú. Volt itt a rendszerváltás óta rengeteg olyan büntetőügy, ahol első- illetve másodfokon gyökeresen ellentétes bírói döntések születtek.