A Balaton vízszintje minden évben központi téma, a nyaralók, a turisták és a vízügyi szakemberek is aggódva figyelik a folyamatokat, miközben olyan ijesztő jövendölések is napvilágot látnak, hogy a szélsőséges szárazság miatt 2050-re kiszáradhat, de már 2035-re fürdésre alkalmatlanná válhat a tó.
Erről tavaly beszélt a SONLINE Somogy Vármegyei Hírportálnak a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, Tóth Viktor, hozzátéve, hogy ez a nagyon rossz forgatókönyv, de valójában nehéz előrevetíteni a változások irányát, ezért nem tudhatjuk, mi fog bekövetkezni, hiszen a biológiai rendszerek kaotikusak, ezért nem írhatók le lineárisan.
Egy biztos a szakember szerint: minél tovább halasztják az észszerű, tudományosan megalapozott, és nem csak gazdasági érdekek vezérelte beavatkozást, a probléma annál nagyobb lesz.
A nyári szezon előtt májustól a Balaton kívánatos üzemi vízszintmaximuma 120 centiméter. Jelenleg azonban ettől alaposan elmarad, ugyanis a tó átlagos vízállása április eleje óta nem változik érdemben, tartja magát 105 centiméteren a vizugy.hu adatai szerint.
A hónap elején néhány napig ugyan emelkedett egy centiméternyit a vízszint, de aztán ismét beállt erre a szintre, amiből a közeljövőben előre jelzett esőzések ígérnek kimozdulást.
Az üzemi vízszint-maximum télen 110 centiméter, ami február végére 115-re, májustól 120 centiméterre emelkedik, tehát továbbra is hiányzik 10-15 centiméternyi vízoszlop az ideális vízálláshoz.
Velencei-tó
Nyaranta a Velencei-tó sem mindig szokott ideális állapotban lenni, ezért a vízügyi szakemberek idén a vízszint növelése érdekében már januárban megkezdték a Pátkai-víztározóból a feltöltést.
A vízpótlás és a csapadék hatására jelenleg a Velencei-tó vízszintje az agárdi vízmérce adatai szerint jelentősen emelkedett a januári alacsony, 80 centiméter körüli értékhez képest, és immár 106 centiméter körül alakul.
Csakhogy a Velencei-tó maximális vízszintje az érvényben lévő üzemeltetési szabályzat szerint az agárdi vízmérce „0” pontjához (102,62 m B. f.) viszonyított +170 cm, vagyis bőven van még tere a további javulásnak.
További figyelmeztetés, hogy tavaly a Velencei-tó vízállása a rendkívül aszályos nyár folyamán olyan mértékben csökkent, hogy alulmúlta az 1949-ben mért legkisebb vízállást (63 cm) is: 2022. szeptember 19-én mindössze 53 cm-t mértek az agárdi vízmércén.
Ugyanakkor a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Csonki István a Velencei-tó jelenlegi állapotáról azt nyilatkozta a greendex.hu-nak, hogy jól állunk, mert a tavaly mért legmagasabb érték áprilisban 102 centiméter volt, így tulajdonképpen idén már márciusban szinte elértük a tavalyi maximumot. Az ideális szint viszont minimum 140 centiméter körül lenne, úgyhogy nagyjából 34 centiméter hiányzik még a tóból.
Csonki István arról is beszélt, hogy ha visszatekintünk az időben, akkor azt látjuk, hogy bizonyos időszakonként, úgy hét-tíz évente periodikusan fordulnak elő ezek az alacsony vízállások, tehát az elmúlt néhány száraz év nem volt egyedülálló a tó történetében.
A tó két víztározója viszont csak két száraz évet bír ki, és körülbelül a tó vizének negyedét lehet bennük tárolni, és a harmadik száraz évben már nem lehet onnan vizet pótolni, és tavaly sajnos pontosan ez történt. Ha esett is csapadék, akkor az a talajba ment, nem volt lefolyása a tó felé. Most azonban szerencsére az elmúlt hónapokban annyi csapadék érkezett, hogy a talajvízkészletek is feltöltődtek, és elindult a lefolyás is.
Elvileg most csapadékosabb évnek kellene jönnie, én bízom benne, hogy így is lesz, és a 2023-as strandszezon jobb lesz, mint a tavalyi volt. A vízminőséggel most sem lesz gond, a kisgyerekeseknek pedig mindenképpen paradicsom lesz a biztonságosabb, sekélyebb víz
– mondta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója.
Fertő tó
A Fertő tó vízszintje mindössze 3 centiméteren áll a fertőrákosi vízmérce szerint, és
a sajtóban megjelent információk alapján nemes egyszerűséggel kiszáradás vár a tóra.
Az Index cikke úgy fogalmaz, hogy hatalmas veszély fenyegeti a Fertő tavat, miután a vízutánpótlása gyakorlatilag megszűnt. Az osztrák–magyar határon fekvő tó vízszintje kritikus, mivel körülbelül három éve szinte alig hullott bármiféle csapadék a területén, és a klímaváltozás hatására emelkedő hőmérséklet, valamint a túlságosan erős párolgás miatt minden csepp víz eltűnhet a tóból.
Jól jellemzi a nehéz helyzetet, hogy az osztrákok eddig már 40 000 köbméter iszapot kotortak ki a tóból, hogy biztosítani tudják a hajóközlekedés folytonosságát.
A kiszáradó tóról ezt a fényképet a Fertő tó barátai Facebook-csoport oldalán találtuk:
Tisza-tó
A mesterségesen létrehozott Tisza-tavat korábban nem is tónak, hanem víztározónak nevezték: 1988-ig Kiskörei víztározóként emlegették.
Idén már be is fejezték a duzzasztását, és már az emelt, nyári vízszint van a Tisza-tóban, az előzetes ütemtervnek megfelelően, miután a tározó vízszintje elérte a Kisköre-felső vízmércén mért 735 cm-es vízállást – olvasható a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság honlapján.
A mostani vízszint 10 centiméterrel magasabb a normál nyári vízszintnél, mert a növekvő vízigények kielégítése és az aszályos időszakra történő felkészülés érdekében mintegy 10 millió köbméterrel több vizet tároznak a vízügyi szakemberek a Tisza-tóban.
A továbbiakban a Tisza-tó duzzasztott vízszintjét a 735±5 cm-es tartományban tartják, és a tározó magasabb vízszintje – ezáltal többlet vízmennyisége – biztonságot nyújt a vízkészlet-gazdálkodásban, nem utolsó sorban pedig kedvezőbb feltételeket biztosít a tó élővilága és a turizmus számára.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!