Évente több százezren veszítik életüket kórházi fertőzések miatt világszerte, a magyar szakértők ezek megfékezésén is dolgoznak az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közösen egy mesterséges intelligencia-alapú technológia segítségével.

Kézfertőtlenítéskor az ujjbegyeket és a kézhátat hanyagoljuk el legtöbbször – állapították meg a Semmelweis Egyetem és az Óbudai Egyetem szakemberei. Közös kutatásuk nemrég az Antimicrobial Resistance & Infection Control nevű szaklapban jelent meg.

340 orvostanhallgató vett részt a vizsgálatban, akik véletlenszerűen kiválasztva kaptak 1,5 vagy 3 ml, a kereskedelmi forgalomban kaphatókkal megegyező összetételű alkoholos kézfertőtlenítőt. Két alkalommal kellett használniuk ezeket a kutatás részeként – egyszer folyékony, és két héttel később egy gélalapú szert, amelyekbe láthatatlan fluoreszkáló részecskéket kevertek. A kézfertőtlenítés hatékonyságát ezután az Óbudai Egyetemen fejlesztett, teljesen automatizált digitális szkenner segítségével elemezték a szakemberek.

Másfél milliliter kézfertőtlenítő kevésnek bizonyult a kézfej teljes lefedéséhez. A gél esetében átlagosan a kéz 7 százalékát nem sikerült ennél a mennyiségnél fertőtleníteni, a folyékony szer pedig 5.8 százalékot hagyott lefedetlenül, amelyek kórházi kézhigiéné esetében jelentős hiányosságok

– mondta dr. Voniatis Konstantinos, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának sebész rezidense, a tanulmány első szerzője. Ezzel szemben a 3 ml-es mennyiség mindkét típusú kézfertőtlenítő esetében jól működött, és a lefedetlen terület nagysága 1,5 százalék alatt maradt.

Leggyakrabban az ujjbegyek és a domináns kéz hátsó része maradtak ki a fertőtlenítésből. A résztvevők tipikusan rosszul becsülték meg a hatékony kézfertőtlenítéshez szükséges mennyiséget is.

„A WHO jelenlegi iránymutatása úgy fogalmaz, hogy tenyérnyi kézfertőtlenítőt érdemes használni, és azt 20-30 másodpercig dörzsölni. A koronavírus-járvány alatt a kézhigiéné előtérbe került, és kutatásaink, melyek eredményei bárki számára megfontolandók, azt bizonyítják, hogy ezek a sztenderdek frissítésre szorulnak” – magyarázza dr. Haidegger Tamás, az Óbudai Egyetem Kutató és Innovációs Központjának főigazgatója.

A folyékony kézfertőtlenítő jobban eloszlott kisebb mennyiségnél, viszont jóval több folyt el belőle feleslegesen nagyobb mennyiségnél, mint a gélből. A kéz mérete kritikus a helyes mennyiség kiválasztásánál. Megállapították, hogy egy átlagos kézméretnél 1,5 ml nem elég, a kisebb kezeknek sem. 3 ml kézfertőtlenítő már hatásosabb, viszont egy nagyobb kézre ez sem feltétlenül elég.

Rengeteg életet menthet a megfelelő kézmosás

A WHO adatai szerint az akut ellátásban százból hét beteg kap el valamilyen kórházi fertőzést a gazdaságilag legfejlettebb országokban, ugyanez a szám viszont 15 is lehet a kevésbé vagy közepesen fejlettekben. „Statisztikai adatok alapján a kórházi fertőzések körülbelül 40 százaléka direkt kontaktusból, vagyis a nem megfelelő kézhigiénéből ered, és nagyjából 10  százalékuk halálos kimenetelű.

Évente többszázezer beteg veszíti életét világszerte, pedig részletes és evidencia-alapú szabályozással ezek megelőzhetők lennének

– teszi hozzá dr. Haidegger Tamás.

A Semmelweis Hand Hygiene System a HandInScan és az Óbudai Egyetem mesterséges intelligencia-alapú, díjnyertes kéz-szkennere, amely személyre szabottan nyújt visszajelzést a felhasználónak kézfertőtlenítése hatékonyságáról. A technológiát Semmelweis Ignácról, a kézhigiéné fontosságát felismerő 19. századi orvosról nevezték el. A Semmelweis Egyetem klinikáin 12 ilyen készülék található.