A Finnországba és Svédországba látogató magyar kormánypárti törvényhozók nem nyilatkoztak a két északi ország NATO-csatlakozásához szükséges magyar ratifikáció időpontjáról. A delegáció vezetője, Hende Csaba elmondta, hogy a magyar parlament továbbra is függőben hagyja a törvényes jóváhagyást.
Svédország és Finnország tavaly kérte felvételét a transzatlanti katonai szövetségbe, miután az orosz erők bevonultak Ukrajnába, és mind a harminc NATO-tagállamnak ratifikálnia kell a kérelmeket a csatlakozáshoz. Közülük csak Magyarország és Törökország tartózkodott a jóváhagyástól.
A Magyar Országgyűlés alelnöke azt mondta, nem tudja megmondani, mikor, és milyen döntés születik.
Általában öt-hat hétig tart, amíg egy javaslat végigmegy a parlamenti döntéshozatali mechanizmuson. Ez nem szabály, ez egy megszokott eljárás
– mondta Hende Csaba a Reutersnek, miután Helsinkiben finn törvényhozókkal találkozott.
A brit hírügynökség felidézte, hogy a magyar ratifikációs folyamat tavaly július óta tolódik a parlamentben, Orbán Viktor miniszterelnök pedig korábban közölte, hogy támogatni kívánja a ratifikációt, később viszont azzal vádolta meg Finnországot és Svédországot, hogy „nyílt hazugságokat” terjesztenek a magyarországi demokrácia és jogállamiság minőségéről.
Miért húzódik 8 hónapja a kérdés?
Hende Csaba elmondta, hogy egyesek neheztelnek az Európai Parlament északi képviselőinek azon állításai miatt, amelyek szerinte a magyarországi demokrácia hiányosságairól szóltak.
A finn parlament elnöke szerint a magyar küldöttség nem szabott feltételeket a finn NATO-pályázat ratifikálásához.
Teljes mértékben elismerték, hogy Finnország megfelel a NATO-tagság kritériumainak, és kizárólag a NATO-tagsággal kapcsolatos kritériumok alapján fogják feldolgozni Finnország NATO-tagságát
– mondta Matti Vanhanen.