Jelenleg egy vállalkozás – megalapozott fogyasztói panasz esetén – csak akkor köteles végrehajtani a békéltető testület határozatát, ha tett egy úgynevezett alávetési nyilatkozatot, amelynek értelmében az ominózus határozatot kötelezőnek ismeri el magára nézve.

A testület feketelistájára kikerülhet a vállalkozás neve, ám ez érdemi kártérítést nem jelent a fogyasztónak, a kára ettől ugyanis még nem térül meg.

Vikor Áron Dávid ügyvéd, az Exonomx számára kiemelte: fogyasztói oldalról nem is az eljárás sebességét illetik elsősorban kritikával, hanem ha a békéltető testület nem tud kötelező érvényű határozatot hozni. A fogyasztók ilyenkor azt mondják, minek van akkor az egész egyáltalán, hiszen „ez egy sóhivatal”. Ezt a kritikát a Budapesti Békéltető Testület tagjaként a szakértő maga is átélte már.

Egyébként el kell ismerni, a kormány részéről folyamatosan zajló munka eredménye a szabályok fogyasztókat még jobban védő szemléletű újragondolása.

A cégek kénytelenek komolyabban venni a panaszt

Eddig a vállalkozásnak a jó hírneve védelmén kívül más érdeke alig volt abban, hogy egyezséget kössön, vagy egyáltalán értékelhető egyezségi ajánlatot tegyen. Januártól az olyan ügyekben, ahol a fogyasztó kérelme megalapozott, a vállalkozás legalább a 200 ezer forintig terjedő ügyekben kénytelen komolyan venni a fogyasztói panaszt – hangsúlyozta a szakértő.

Eddig, amelyik vállalkozás akarta, megtehette, hogy a fogyasztói panaszt annak érdemi vizsgálata nélkül sablon válasszal utasította el, mivel számíthatott arra, hogy pár-tízezer forintos ügyekben a fogyasztónak nem fogja megérni plusz költségeket vállalva ügyvédhez fordulni és fizetési meghagyásos eljárást indítani.

Januártól viszont fordul a kocka, mert a fogyasztó igényének automatikus – és megalapozatlan – visszautasítása már nem a vállalkozás malmára hajtja a vizet.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője, Suller Noémi az Economx számára korábban elmondta: nem nehéz megjósolni, hogy a jövőben nagyságrenddel több ügyben születnek kötelező erejű békéltető testületi határozatok.


Amennyiben a vállalkozás nem teljesíti a határozatot, a fogyasztó kérheti a bíróságtól, hogy a kötelezést végrehajtási záradékkal lássák el. Ezután pedig végrehajtási eljárást kezdeményezhet a fogyasztó a vállalkozással szemben a teljesítésére. A kötelezést tartalmazó határozat tehát egy azonnal végrehajtható határozat.

Főszabály szerint online lesz az eljárás

Januártól főszabály szerint online járnak el a békéltető testületek, a vállalkozásoknak pedig biztosítaniuk kell a meghallgatásokon az online részvételt. Az online meghallgatásoktól azt várják, hogy költség- és időkímélőbbé váljon a békéltető eljárás. Mennyire fog működni az online eljárás? A személyes jelenlét hiánya miatt nem megy ez is az eredményesség rovására?

Vikor Áron Dávid szerint adódhatnak ugyan kezdeti kihívások, de véleménye szerint az online eljárás növelni fogja az eredményességet. A fogyasztók továbbra is kérhetik a személyes jelenlétet, így aki technikai eszközök hiányában, vagy az online eljárással szembeni bizalmatlanság miatt személyesen szeretne részt venni, annak erre továbbra is van lehetősége.

A vállalkozások részéről pedig a megjelenések arányának növekedése várható: jelenleg a vállalkozásnak csak akkor kötelező a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani, ha a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti vármegyébe van bejegyezve.

Januártól viszont köteles a meghallgatáson online részt venni. Ha ezt elmulasztja, fogyasztóvédelmi bírságra kell számítania, aminek összege gyakran nagyobb, mint maga a vita ügyértéke.

Az ajánlások jelentős részét önként hajtják végre a cégek

Ami az online meghallgatás technikai lebonyolítását illeti, a békéltető testületeknek kellő idő állt, áll rendelkezésre a felkészülésre. A Budapesti Békéltető Testületről tagja saját tapasztalatból el tudja mondani, hogy felkészült az online eljárásra, azzal kapcsolatban már a koronavírus járvány alatti lezárások idején is szerzett tapasztalatot a testület.

A szakértő úgy látja, a tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy jelentős százalékban jön létre végrehajtható egyezség, és a szintén nagy arányban hozott ajánlásoknak is jelentős részét hajtják végre önként a vállalkozások.

Ráadásul számtalanszor tapasztalják, a telefonos és emailes ügyfélszolgálatok útvesztőiben eltöltött hetek, hónapok után gyakran már az is óriási érték a fogyasztónak, hogy a vállalkozás részéről eljön valaki, akivel szemtől szemben beszélhetnek a problémájukról.

Ez néha még akkor is megoldja az ügyet, ha maga az eljárás hivatalosan nem zárul értékelhető eredménnyel.

Például, előfordul, hogy nincs elég adat ahhoz, hogy a fogyasztó kérelmének helyt adjanak, vagy akár lefolytassák az eljárást, így elutasításra kerül a fogyasztói kérelem vagy megszüntetésre kerül az eljárás. Ám a fogyasztó és a vállalkozás között elindul egy párbeszéd, ami végül mégis csak elvezet a megoldáshoz.

Ennek ellenére vitathatatlan, hogy akinek az ügyét nem oldotta meg az eljárás, az esetleg érezheti úgy, „komolytalan” az egész.

Vikor Áron Dávid az Economx számára ugyanakkor aláhúzta: ám figyelembe véve, hogy a siker a bíróság előtti eljárásban sem garantált, akkor ha a békéltetést összehasonlítva egy bírósági eljárás időtartamával, költségével és bonyolultságával, akkor a békéltető testület ingyenes, gyors, és jelentős arányban eredményre vezető eljárása még az eddigi korlátokkal is óriási érték volt a fogyasztók számára.