Ha valahol kicsit megmozdul a föld, telefonhívások, beszámolók tucatjai érkeznek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szakembereihez.
A Facebook hozzászólások és kérdések viszik a prímet, nem véletlen, hogy az intézmény közösségi oldalán a kutatók szinte azonnal igyekeznek válaszolni az embereket foglakoztató kérdésekre.
Magyarország a tízmillió szeizmológus országa
- mondja Kalmár Dániel, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vezető kutatója.
A likeBalaton.hu azt írja:
a nagy érdeklődés miatt úgy döntött az obszervatórium, hogy a közösségi oldalán is havonta közzéteszi az azt megelőző négy hét hazai földmozgásairól szóló statisztikát.
A Sashegyen lévő adatközpontba jelenleg 47 mérőállomásról futnak be online az adatok:
- ebből tizenöt a magyar szeizmológiai állomáshálózat állandó részeként működik,
- ám ezeken felül az AdriaArray program keretében 32 ideiglenes állomás is figyeli a kőzetlemezek mozgásait.
A kiterjedt érzékelőrendszer segítségével nemcsak a lakosság által érzett rengéseket tudják detektálni, hanem az ennél kisebb, 1,5-2-es magnitúdójú eseményeket is.
Érdemes tudni, hogy
egy 1-es magnitúdójú földmozgásnál nem kétszer, hanem harmincháromszor erősebb egy 2-es rengés
- magyarázza Kalmár Dániel hozzátéve, hogy
Magyarország egy közepesen aktív zónában van: a földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil Kelet-európai platform között.
Sokan emlékeznek még az 1985-ös berhidai epicentrumú, 4,9-es magnitúdójú, 7-es maximális intenzitású földrengésre, amely számos épületben okozott kárt. A berhidaihoz hasonló rengések 5-10 év közötti gyakorisággal fordulnak elő hazánkban, az 1956-os, két emberi életet is követelő, Dunaharaszti központú, 5,6-os magnitúdójú földrengéshez mérhető eseményekre pedig 50-70 évente lehet számítani. Ez alapján azt is mondhatnánk, hogy
lassan aktuális lesz egy nagyobb rengés Magyarországon, de ennek pontos idejét lehetetlen megbecsülni.
Hazánkban egyébként
- a Komárom-Oroszlány-Berhida vonalon pattan ki a legtöbb földrengés,
- ilyen terület az ország keleti határán húzódó Érmellék,
- valamint Eger környéke is.
Ha földrengést észlelünk, és egy épületen belül vagyunk, akkor
- fedezékbe kell bújni, ami lehet asztal, ágy, ajtókeret;
- a szoba sarkába húzódva is elkerülhető, hogy tárgyak, vakolat essen a fejünkre.
Ha szabadtéren vagyunk, távolodjunk el az épületek közeléből, legalább azok magasságával megegyező távolságra. Így kerülhetjük el jó eséllyel a lehulló épületelemek, cserepek okozta sérüléseket.