A francia ADN Tourisme turisztikai szövetség legfrissebb jelentése szerint a júliusi zavargások csak kisebb, átmeneti lassulás okoztak az idegenforgalom számaiban. Ahogy az a sajtóban korábban körbefutott, a francia hatóságok 2020-ban 34 millió, 2021-ben pedig 45 millió vendégérkezést regisztráltak az országban, és 2022-ben már csak Párizs egymaga 44 millió turistát fogadott.

Ezzel Franciaország a koronavírus járvány ellenére megőrizte turisztikai világvezető pozícióját és a bevételek tekintetében a második helyen álltak, állnak: 2020-ban 28,5 2021-ben 35, 2022-ben 58 milliárd euróval. (Tavaly változatlanul csak Spanyolország ért el magasabb, 68 milliárd eurós bevételt a turizmusból.)

A 2023-as év pedig különösen jól indult, az adatok alapján jócskán volt ok optimizmusra: az actu.fr szerint 2023. január elseje és június 30. között 21,5 millió turista regisztrált Párizsban, és az előző év hasonló időszakához képest mindez 17 százalékos növekedést jelentett.

Ráadásul a júliusi, augusztusi foglalások is biztatóak voltak, az Atout France igazgatója egy sajtótájékoztatón arról beszélt, a nyaralás a franciák számára szent, menjenek akár kevésbé messzebb, akár rövidebb időre, de a lényeg számukra a pihenés.

És ekkor jöttek a zavargások

A Napi.hu az események kellős közepén megírta, a párizsi turisztikai iroda vezetője, Jean-Francois Rial a Le Figarónak úgy nyilatkozott, a júliusi tartózkodásukat a francia fővárosba tervező külföldi turisták 20-25 százaléka előreláthatólag visszamondja foglalását és személy szerint már annak is örülne, ha 2024 nyarára rendezhetnék a problémákat.

A Le Monde pedig arról írt, a turisztikai szektor komolyan fél attól, hogy a történtek hosszú távon lerombolják Franciaország képét, és becslésük szerint az ágazatban okozott kár már most jócskán meghaladja az egymilliárd eurót.

Korábban mi is hírül adtuk, hogy az idei zavargások előzménye, hogy a Párizstól nyugatra található Nanterre-ben egy rendőr agyonlőtte Nahel M. 17 éves helyi fiút, aki ellenállást tanúsított egy közúti ellenőrzéskor. A rendőr elmondása szerint veszélyben érezte saját és társa életét. Tegyük hozzá, számos, gépjárművel elkövetett terrortámadás történt Franciaországban az elmúlt években.

Ám nem akadt olyan francia régió, ahol ne lettek volna nyugtalanok az érintettek. Lyonban mintegy 60 embert tartóztattak le július 4-éig. A városban történt pusztítás mértékére jellemző volt, hogy az emberek napokig nem mertek újra kiállításokra, moziba, múzeumokba menni. Marseille-ben pedig akadt olyan kisebb hotel, amely a foglalások 20 százalékának törlése miatt öt nap alatt háromezer eurót vesztett, ez egy hónap alatt 18 ezer euróra rúghat, mely összeget nem lehet kigazdálkodni.

Mégis kukorékolhat a gall kakas

Az ADN Tourisme jelentése most arról számol be, hogy a júliusi zavargásoknak nem volt lényeges hatása, a ribillió időszakában csak „kisebb lassulás volt tapasztalható az érdeklődésben”, ám a július második fele, és az augusztus már figyelemreméltó emelkedéssel zárt, és az idei turisztikai év várhatóan minden korábbi csúcsot megdönt.

Ezt alátámasztja, hogy a nyári hónapokban – zavargások ide, vagy oda - 29 százalékkal több turistát fogadtak a repülőterek, vagyis semmi sem igazolódott be a pesszimista jóslatokból. A növekvés elsősorban a közép- és hosszútávra érkező ázsiai turisták visszatérésének köszönhető, de jelentős szerepet vállaltak az amerikai és ezen belül is a latin-amerikai (brazil, chilei) turisták.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője, Sayfo Omar az EconomX kérdésére elmondta:

egyértelmű, hogy mégis jó szezont zárt a francia idegenforgalom. Ennek egyik oka lehet, hogy a zavargások kevesebb, mint egy hétig tartottak és jellemzően olyan területeken zajlottak, ahova egyébként sem nagyon járnak turisták.

 

Azért itt sem kolbászból van a kerítés

Abban semmi meglepő nincs, hogy a turisztikai szövetség felmérése szerint a nyaralásra indult francia állampolgárok 88 százaléka országon belüli desztinációt választott. Ez hagyomány, és az ország földrajzi adottságainak köszönhetően mindenki meg is találja a kedvtelésének legmegfelelőbb lehetőséget.

Ám az adatok arról is tanúskodnak, a népesség negyven százaléka pénzügyi okok miatt nem nyaralt az idén.