Az Economx megkeresésére az Andersen Adótanácsadó Zrt. irodavezető partnere elmondta: egy hosszabb folyamatról beszélünk, amelyet az OECD a 2010-es években már elindított az igazságos és fair adófizetés, valamint annak érdekében, hogy elkerülve a káros adótervezést ott történjen meg az adózás, ahol az üzleti teljesítmény keletkezett. (A végleges szabályokat 2021 decemberében hozta nyilvánosságra az OECD – a szerk.)

Kapcsolódó

Boár György emlékeztetett, hogy az uniós tagállamok 2022 decemberében állapodtak meg abban, miszerint irányelvként fogadják el az OECD nemzetközi adózási reformjának második pillérét, vagyis a multinacionális és nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó minimumadóról (globális minimumadó, GloBE) szóló szabályokat.

Az irányelv (EU 2022/2523) a GloBe alkalmazását 2024-től írja elő úgy, hogy a záró rendelkezések alapján a tagállamoknak 2023. december 31-ig kell átültetniük saját jogrendjükbe az új szabályozást.

A jobb megértés érdekében: ez a két pillér lényege

Az első pillér azt az új rendszert fedi le, amelyben a legnagyobb multinacionális vállalatok megadóztatásának jogát azon joghatóságokhoz rendelik, ahol nyereség keletkezik. E pillér kulcseleme egy többoldalú egyezmény lett.

A második pillér olyan szabályokat tartalmaz, amelyek célja az adóalap-erózióra és a nyereségátcsoportosításra nyíló lehetőségek visszaszorítása, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatcsoportok megfizessék a társasági adó minimális mértékét. Ezt a pillért immár jogalkotási úton rögzíti 2022. decemberétől egy olyan uniós irányelv, amelyet valamennyi támogató tagállam egyhangúlag elfogadott.

Ezek az Európa Tanács várakozásai

Az Economx is többször beszámolt arról, hogy az Európa Tanács várakozása szerint az irányelv hatékony végrehajtása korlátozni fogja a társaságiadó-kulcsok csökkentése terén zajló versenyt. A legalább 750 millió euró összesített éves árbevétellel rendelkező nagy multinacionális és belföldi vállalatcsoportok nyereségét legalább 15%-os adókulcs terheli majd.

Az új szabályok csökkenteni fogják az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás kockázatát, és biztosítják majd, hogy a legnagyobb multinacionális csoportok megfizessék a társasági adó elfogadott globális minimális mértékét. Az üzenet lényegében egyértelmű, a legnagyobb multinacionális vagy belföldi vállalatcsoportoknak a világon mindenhol legalább 15%-os társasági adót kell fizetniük.

Sérthet-e érdekeket az új globális minimumadó?

Az Andersen Adótanácsadó Zrt. irodavezető partnere szerint ez a kérdés nagyon összetett. A balti országok, de akár a közép-kelet-európai országok több ízben is hangsúlyozták kifogásaikat, de valószínűleg például Luxemburgban sem lelkesedhettek a változásokért.

Ugyanakkor nem gondolja, hogy bármelyik tagállam szembemenne a közös döntéssel és az uniós irányelvet nem ültetné, implementálná át nemzeti jogába. Ez ugyanis akár visszaüthet az adott tagállamra.

Nézzünk egy példát: adott egy németországi anyacég és magyarországi leányvállalata egy olyan helyzetben, amelyben Magyarország nem implementálja a globális minimumadó és az elismert belföldi kiegészítő adó intézményét. Tételezzük fel, hogy a leánycég magyarországi effektív adóterhelése csak 5 %-os. Hazai belföldi kiegészítő adó hiányában ebben az esetben a német költségvetésnek a jövőben lehetősége lesz arra, hogy saját maga számára beszedje azt a 10 %-ot.

Magyarország akár 96 milliárdos plusszal jöhet ki az egészből

Boár György hangsúlyozta, a Pénzügyminisztérium, illetve a közigazgatási egyeztetéshez csatolt hatásvizsgálati lap szerint a magyar költségvetés 2024-ben hozzávetőlegesen 96 milliárd forint többletbevételre számíthat a globális minimumadó bevezetésének követeztében. Természetesen, 2021-es, 2022-es adatok alapján azért rendkívül bonyolult 2024-es adatokat, folyamatokat megbecsülni.

A magyar éves társasági adóbevétel közel 800 milliárd forint (és még nem is ez a legnagyobb tétel), tehát a 96 milliárd forint ennek a summának ugyan hetede, de akkor is jelentős, megbecsülendő pénz.

Október 31-én már az Országgyűlés elő terjesztették

Az Európai Unió egész területén zajlik a bevezetéssel kapcsolatos törvénykezési munka: a tagállamok egy része már beterjesztette a vonatkozó törvényjavaslatot, egy másik részénél még csak a társadalmi egyeztetési fázisnál tart a folyamat.

Hazánk ebből a szempontból nincs lemaradásban. A Pénzügyminisztérium az őszi adócsomaggal párhuzamosan, 2023. október 17-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó részletszabályok és adótörvény módosítások tervezetét.

A tervezet tartalmazza az úgynevezett elismert belföldi kiegészítő adó intézményét is, amely által a végső anyavállalat mentesülhet bizonyos GloBE kötelezettségek alól.

Érdemes kiemelni, hogy Magyarország esetében – francia minta alapján – kiegészül a kutatás-fejlesztési adóösztönzők köre (egy új, GloBe-kompatibilis adókedvezményt vezetnének be). A tervezet szerint az új K+F adókedvezmény elismert visszatérítendő adókedvezmény lesz, azaz az adózó visszatérítésre lesz jogosult a fel nem használt adókedvezmény kapcsán, ami így nem fogja oly mértékben rontani a vállalatok effektív adókulcsát, mint a K+F adóalap-csökkentő vagy a fejlesztési adókedvezmény).

Az Economx is megírta, hogy a magyar részletszabályok és adótörvény módosítások javaslatcsomagját október 31-én terjesztették az Országgyűlés elé. E szerint a globális minimumadó effektív adókulcsának meghatározásakor Magyarország esetében a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) is elismerhető lenne – mutatott rá az Andersen Adótanácsadó Zrt. irodavezető partnere.

Vagyis, a 15%-os a globális minimumadó szabályai alapján az effektív adóterhelés megállapítása során figyelembe vehető tételek számításakor ezeket az adókat figyelembe lehet majd venni.

Mivel az effektív adókulcs kiszámítása és a csoportvállalatok globális minimumadó pozíciójának meghatározása az eddigiekhez képest összetettebb feladattá válik, az érintett vállalatok esetében magasabb színvonalú adatgyűjtésre és adatszolgáltatásra lesz szükség, az egyes pozíciók felmérését időben el kell kezdeni.

Az OECD vizsgálni fogja

Az OECD 2024. január 1-jét követően egy előre meg nem határozott időpontban vizsgálni fogja, hogy a globális minimumadó bevezető tagországok megfelelő módon implementálták jogrendjükbe a szabályokat, vagyis Magyarország esetében is következik majd egy ilyen „peer review” vizsgálat (leginkább „szakmai elbírálásnak” fordíthatnák).