Az Apple, a Google és a Meta éves forgalmának akár 10 százalékának megfelelő bírsággal is számolhat, ha az Európai Bizottság úgy dönt, hogy törvényt szegtek ezek a gigavállalatok.

Ez a három nagy cég valószínűleg nem tartja be az új digitális versenyszabályokat – közölte a bizottság, amikor vizsgálatokat indított. A technológiai óriásoknak a digitális piacokról szóló törvény (DMA) értelmében a szolgáltatásaik riválisok előtti megnyitására tett erőfeszítései elmaradhatnak a kötelezettségeik tényleges teljesítésétől.

Minden rezdülésünket figyelik?

A bitcoinbazis pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy hétköznapi tárgyaink (okostelefon, tablet, intelligens mosógép, Google hangasszisztens, okosóra stb.) éjjel-nappal az internethez kapcsolódnak, a net pedig rengeteg információt tud rólunk.

Elég egy termékre rákeresni a Google-on, egy webáruház hűségprogramjához csatlakozni, egy intelligens termosztátot elhelyezni a lakásban és máris milliónyi adat kerül ki rólunk, mely nagyon értékes lehet sok vállalat, vagy éppen a kormány számára.

Eltűnt a személyes ügyfélszolgálat

Február 17-től az összes, az Európai Unióban letelepedett platformszolgáltatóra kiterjed a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet – hívta fel az Economx figyelmét a szakjogász. A cél az álhírterjesztés, a káros tartalmak elleni szigorú fellépés minden lehetőségének kibővítése, és a panaszkezelés, a jogorvoslat elősegítése.

A DSA-rendelet biztonságos és kiszámítható, egységes online környezetet kíván teremteni az Európai Unióban a digitális szolgáltatókra vonatkozó 27 eltérő nemzetállami szabályozást felszámolva, 2022. november 16-án lépett hatályba és 2024. február 17-től alkalmazandó minden érintett számára.

A platformok százmilliós felhasználói létszáma és hatalmas árbevételei miatt a hagyományos panaszkezelési és jogorvoslati lehetőségek napjainkban már nem játszanak.

Kajó Cecília szerint elképzelhetetlen, hogy egy törölt komment, félresikerült rendelés, tiltott felhasználói fiók miatt valaki személyesen besétáljon egy ügyfélszolgálati irodába, vagy keresetlevelet nyújtson be egy bíróság előtt.

Aki reklámot vásárol, imádja a profilozást

A DSA-rendelet alapján a platformoknak kapcsolattartási formákat és személyeket kötelező kijelölni a felügyeleti hatóságok felé, rendszeres időközönként átláthatósági jelentéseket kell publikálniuk például az automatikus és kezdeményezésre történő tartalommoderálásról, kereshető adatbázisokat kötelező generálniuk a hirdetésekről.

A platformokon adhatunk és vehetünk árukat és szolgáltatásokat, ezen túl kapcsolattartásra és szórakozásra is szolgálnak.

Minden egyes rezdülésünket figyelik, ebből állítanak össze személyre szabott hírfolyamokat, reklámfolyamokat.

Ennek egyik leágazása a „fizetős Facebook”, amely valós indoka, hogy az uniós szabályozás megköveteli a platformoktól, hogy profilozás-mentes felület választhatóságát is tegyék lehetővé felhasználóiknak. Profilozás nélkül azonban nincs targetált reklám, csak „sima” reklám, ezt pedig a reklámot vásárlók nem annyira kedvelik és keresik.

Amint a Youtube esetén fizethetünk azért, hogy ne legyenek reklámok, a „fizetős Facebook” esetén is azért fizetünk, hogy a Facebook által képzett és felhasználóra lebontott „árkiesést” kifizessük – hangsúlyozta a szakjogász.

Bárányos Krisztina, adatvédelmi szakértő szerint a GDPR alapján személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbítása akkor lehetséges, ha az Európai Bizottság értékelése szerint a harmadik ország megfelelő védelmi szintet biztosít, azaz, ha az adott állam az uniós polgárok részére ugyanolyan mértékben biztosítja a magánélethez és személyes adatok védelméhez való jogaik érvényesülését, mint az Unióban működő mechanizmusok.

A 2023. július 10-én elfogadott, az EU-USA adatvédelmi keretről szóló határozatában a bizottság az Egyesült Államokat ilyen országnak ismerte el; a döntés újabb mérföldkő a transzatlanti adatáramlások garanciális biztosítékait illetően.

Elfogadunk, beikszelünk mindent

A platformok működése napjainkban ellentétes az uniós adatvédelmi rendelettel (GDPR), az adatvédelmi alapelvek közül az átláthatóság, az indokolási kötelesség pedig teljesen értelmezhetetlen – hangsúlyozta az Economxnak a szakjogász.

A platformhatalmi kontrollrendszerben a passzív átláthatóságról beszélhetünk, közismert, hogy egy osztrák adatvédelmi jogász, Max Schrems kikérte a Facebook és a Google által róla tárolt személyes adatokat.

A jogász szerint ugyanis az említett vállalatok "elfogadod a szabályzatunkat, vagy törlünk" opciói nem felelnek meg az uniós adatvédelmi rendelet követelményeinek, és annak érdekében, hogy a hatóságok kivizsgálják a kérdést, panaszt nyújtott be a technológiai óriások ellen.

Felhasználóként a platformokon többségünk jóváhagy, elfogad, beikszel mindent, sokszor gondolkodás nélkül.

A platformok hozzájáruláson alapuló működési metódusa, miszerint a felhasználó tudatos, felelős, körültekintő, kellő gondossággal eljáró felnőtt személy és minden hozzájárulást igénylő lépésben, tudatosan, megfontoltan, körültekintően dönt, megfelelő tájékozódás alapján a hozzájárulás megadásáról, nos, ez egyszerűen nem igaz – húzta alá végezetül a szakjogász.

DSA-rendelet a gyakorlatban

  1. A vállalkozások számára a DSA egységes szabályrendszert alakít ki az egész EU-ra vonatkozóan, és hatékonyabban fellép a jogellenes online tevékenységek és termékek ellen – ezáltal a jogszerűen működő vállalkozások növelhetik saját eredményességüket. Egyszerű és hatékony új mechanizmusokat vezet be a jogellenes tartalmak jelentésére, és mentesíti a kis- és mikrovállalkozásokat a legköltségesebb kötelezettségek alól.
  2. Az online platformok esetében EU-szerte egyértelműbbé teszi a kötelezettségeket, és komoly intézkedéseket vezet be az interneten kínált jogellenes áruk, szolgáltatások és tartalmak felszámolása érdekében. Új kötelezettségeket határoz meg az üzleti felhasználók online piactereken való nyomon követhetőségére, és hatékonyabb biztosítékokat nyújt a felhasználók számára. 
  3. A DSA létrehozta a digitális szolgáltatási koordinátorok intézményét, amelynek 2024. február 17. után kulcsfontosságú szerepe van a rendelet végrehajtásában. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot nevezték ki erre a feladatra.