Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében. Ebben azt vizsgálták, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket.

A zöldszervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk.

Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el.

Az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco vastagabb és vékonyabb falú komposztálható zacskóiból fél év elteltével nem maradtak szemmel látható darabok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország kísérletben, amelyet a környezetvédő szervezetek 2023. április 21-én indítottak. Azt vizsgálták, hogy szakszerű komposztálóban elásva mennyi idő után és milyen formában indulnak bomlásnak az élelmiszer-üzletláncok által kínált házilag komposztálható zacskók és szatyrok.

A rendkívül energia- és nyersanyag-pazarló eldobható kultúra egyszerűen nem fenntartható. Ugyan örömteli, hogy biztatóak a kísérlet eredményei fél év elteltével, mégis muszáj hangsúlyoznunk, hogy a hulladékmegelőzés és az újrahasználat mindig környezettudatosabb döntés lesz, mint egy egyszer használatos csomagolás, zacskó használata – legyen az akár hagyományos vagy komposztálható műanyagból, akár papírból vagy egyéb anyagból

– mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.

A többség nem rendelkezik komposztálóval

Valós probléma az is, hogy a legtöbb embernek nincs otthon komposztálója, amelybe elhelyezhetné a házi komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskókat. Emiatt a legtöbben azokat a kommunális hulladékgyűjtőbe dobják, így nem hasznosulnak komposztként. Ha pedig a hagyományos műanyag begyűjtésére alkalmas szelektív hulladékgyűjtőbe kerülnek a lebomló zacskók, akkor elszennyezik az újrahasznosítható műanyaghulladékot. Vannak olyan zacskók is a piacon, amelyek ipari komposztálást igényelnek, azonban az ilyen típusú szatyrokat jelenleg szintén csak a kommunális kukákba tudjuk helyezni Magyarországon.

A biohulladékok – amelybe beletartozhatnak a lebomló műanyagok is – elkülönített gyűjtése 2024-től uniós kötelezettség, így várhatóan január 1-től hazánkban is kidolgozzák az erre vonatkozó szabályozásokat.

Az azonban jelenleg is kérdés, pontosan milyen rendszer fog életbe lépni, ugyanis a kapcsolódó jogszabálynak egyelőre a 2023. júniusában társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója ismert, a végleges változat továbbra is várat magára.

Noha a komposztálhatóságot igazoló tanúsítvánnyal rendelkező termékek elvileg teljesen – valamennyi összetevőjüket, a tintát és az adalékanyagokat is beleértve – lebomlanak a megfelelő komposztkörülmények között, a gyakorlatban az ilyen termékek jellemzően ritkán jutnak komposztálóba. Ez pedig komoly probléma, ugyanis az efféle anyagok toxicitási vizsgálatai kimutatták, hogy a környezetbe kerülve a lebomlóként árult csomagolások ugyanolyan mérgezőek lehetnek, mint a hagyományos, fosszilis alapanyagokból készülő műanyagok.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tanulmánya is figyelmeztet, hogy az efféle alternatív csomagolások nem oldják meg a műanyagban lévő vegyi anyagok által okozott szennyezési problémát.