A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerkesztőségünkhöz küldött nyilatkozatában határozottan elítélte és visszautasítja Gulyás Gergely miniszter kijelentéseit, melyeket a csütörtök délelőtti kormányinfón mondott.

A szakszervezet szerint a kormány az elmúlt 12 év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért, a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek felzárkóztatásáért, és kiemelték, hogy Magyarországon az iskola még növeli is a társadalmi különbségeket a diákok származásától függetlenül.

Vagyis az „integrációs nehézségekért”, ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter említette a 2023. június 27-én tartott Kormányinfón, egyedül a kormány a felelős – állítja a PSZ.

Gulyás Gergely: Az Európai Bizottság 800 milliárddal tartozik a magyar tanároknak

A kormány reálisan másfél-1 százalékos gazdasági növekedéssel számol idén, ami jövőre akár 4 százalék is lehet. Gulyás Gergely szerint az Európai Tanács elfogadhatatlan formában döntött a migránsok elosztásának mechanizmusáról. A kormány 238 millió összegű programnyilatkozatot küldött az Uniónak, amivel a kkv-k támogatását igyekeznek biztosítani. Bővebben >>>

Gulyás szavait idézték

A PSZ határozottan elítéli és visszautasítja a miniszternek a kompetenciamérés rossz eredményeiről tett kijelentését, miszerint

ott, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek.

A PSZ évek óta hangsúlyozza, hogy a felzárkóztatáshoz több pedagógiai asszisztensre, gyógypedagógusra és fejlesztő pedagógusra, szociális munkásra lenne szükség.

„Évek óta több pénzt kellett volna fordítani a roma származású gyermekek, diákok felzárkóztatására, nem utolsó sorban megbecsülni azokat az oktatásban dolgozókat, azokat a pedagógusokat, akik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak” – hívta fel a figyelmet a szakszervezet.

A kormány szerint Brüsszel tartozik a tanároknak – idézték fel a délelőtt elhangzottakat.

Mivel tartozik a magyar kormány azoknak a diákoknak, akik a legutóbbi kompetenciamérés rossz eredményei alapján (ők 40 százaléknyian vannak az általános iskolások között) csak betanított munkára lesznek alkalmasak? Származásuktól függetlenül

– zárta sorait a kérdéssel a pedagógusokat tömörítő szakszervezet.

A magyar diákok szövegértése egyre elkeserítőbb

A legfrissebb kompetenciamérést figyelembe véve, 14 év leforgása alatt a tanulók 2022-ben produkálták a leggyengébb eredményeket. Bővebben >>>

Civil szakszervezetek szerint az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma maradt megoldatlan

„Egyetértünk Gulyás Gergelynek a mai kormányinfón tett kijelentésével, amelyben az idei lesújtó kompetencia adatok kapcsán elismerte, hogy gond van a roma gyerekek oktatási integrációjával” – írta  az alábbi 16 civil szakszervezet közös közleményében:

  • Polgár Alapítvány az Esélyekért
  • Roma Oktatási Ügykoalíció
  • 1 Magyarország Kezdeményezés
  • Roma Sajtóközpont Egyesület
  • Romaversitas Alapítvány
  • Tanítanék Mozgalom
  • Varázskert Egyesület
  • Érdekem az Érdeked Egyesület
  • Élménylelő Ifjúsági Egyesület
  • Gyerekesély Közhasznú Egyesület
  • BAGázs Egyesület
  • Autonómia Alapítvány
  • Egységes Diákfront
  • Rosa Parks Alapítvány
  • UCCU Alapítvány
  • Civil Kollégium Alapítvány

Szerintük ez ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik, és a roma tanulók oktatási sikertelenségében összpontosul ugyanis a magyar közoktatás szinte minden problémája.

A Miniszterelnökség gyorsan reagált

Nehéz szövegértési képességeket elvárni a diákoktól, ha az a Pedagógusok Szakszervezeténél is hiányzik. A Pedagógusok Szakszervezete úgy ítéli el a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentését, hogy – mint a nyilatkozatból kiderül – maga is egyetért vele – tájékoztatott a Miniszterelnökség.

A tanárok megbecsüléséért való aggódás a kormány szerint hiteltelen egy olyan szakszervezettől, amely annak a baloldal kampányát támogatta és ma is azokkal a pártokkal fúj egy követ, amelyek mindent megtesznek Brüsszelben, hogy a kormány által tervezett pedagógus-béremelést megakadályozzák.

Ha a Pedagógusok Szakszervezetének a tanárok életkörülményei valóban fontosak lennének, akkor – legalább az Európai Unióban – a kormánnyal harcolna azért, hogy Brüsszel törlessze a Magyarországgal és a magyar tanárokkal szembeni tartozását és folyamatos jelentős béremelés mellett 15 hónap múlva átlag bruttó 800 ezer forint legyen a tanári fizetés Magyarországon

– jelezte a Miniszterelnökség.

Ami a Pedagógusok Szakszervezete által megfogalmazott kritikák valóságtartalmát illeti, felsorolták, hányféle intézkedés szolgálta az esélyegyenlőséget:

 

 

  • Az EFOP program keretében több mint 10 milliárd forinttal támogatta a kormány minden tankerület esélyegyenlőségi intézkedési tervét. A beiskolázási körzetek kialakításakor évről évre fontos szempont a szegregáció kiküszöbölése.
  • 2015-től kötelező az óvodáztatás, amelynek keretében a cigány gyerekek is teljes körű iskolai felkészítésben részesülnek.
  • A tehetséges diákok felzárkózását elősegítendő országos hálózatként működtetik az Arany János Programot, kollégiumi elhelyezést, ösztöndíjat biztosítanak.
  • Tanodákat hoztak létre, melyek az adott településeken délutáni foglalkozásokat, tanulási lehetőséget biztosítanak az arra rászorulóknak.
  • Programot indítottak a halmozott hátrányokkal küzdő cigány lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának csökkentése érdekében. A cigány fiatalok felsőoktatási részvételének erősítése érdekében létrehoztuk a roma szakkollégiumi rendszert.

 

Az új pedagógus életpályatörvény és az arra alapozott pedagógus béremelési program egyik célja, hogy javuljon a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása. A törvény szerint a kedvezményezett és felzárkózó településeken, továbbá azokban az iskolákban, ahol a hátrányos helyzetű diákok aránya a 10 százalékot meghaladja és felzárkóztató programot folytatnak, 20 százalékkal magasabb fizetést kapnak a pedagógusok – zárta sorait a Miniszterelnökség.

Szaktanárhiánnyal küzdő kistelepülésekben élnek

A roma diákok nagyrészt olyan kistelepüléseken élnek, ahol eleve nem tudnak hozzáférni a minőségi oktatáshoz. Ezen települések iskoláinak zömében évtizedek óta szaktanárhiánnyal küszködnek, amelyek infrastrukturálisan és eszközellátottságban is messze elmaradnak az elvárt szinttől.

Vajon ez kinek a felelőssége? Tizenkét év kormányzás után kire lehet mutogatni emiatt?

– vetette fel a 16 szakszervezet a fenti Facebook-bejegyzésben.

A roma gyerekek nagy része nem rendelkezik megfelelő informatikai eszközökkel és interneteléréssel, így a Covid-időszakban történt, mindenkit megviselő online oktatás – a széleskörű civil összefogás ellenére – leginkább őket sújtotta. Felbecsülhetetlen ebből fakadó lemaradásra hívták fel a figyelmet.

Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a civil szervezetek közös levelét, melyet a miniszterelnökséget vezető miniszternek címeztek:

„Tisztelt Gulyás Gergely!

Megszoktuk már, hogy ha a kormány egy számára kényelmetlen problémával szembesül, akkor valahogy mindig van kire áthárítani a felelősséget. Ebben a mutogatásban most – talán nem szándékosan – mégis sikerült megragadnia a lényeget!

Most már csupán annyi a dolguk, hogy vonják le a helyes következtetést: az a módszer, ahogyan a magyar közoktatást eddig irányították, ahogyan a szegénységben élő roma gyerekeket kezelték, látványosan csődöt mondott!

Van viszont remény, meg kell hallani azok hangját, akik hosszú évek óta következetesen kiállnak a roma gyerekek kirekesztése ellen.

Íme néhány javaslat, ami már rövid- és középtávon is eredményeket hozhat:

Indítsanak átfogó felülvizsgálati programot a roma gyerekek indokolatlan értelmi fogyatékossá minősítésének csökkentése érdekében. Ezáltal a korlátozott gyógypedagógiai kapacitást a valódi SNI tanulókra lehetne fordítani.

A roma gyerekek egyenlőségének biztosítása mellett zárják be azokat a kistelepülési iskolákat, ahol a gyereklétszám nem indokolja fennmaradást. A sokszor roma többségű kisiskolák megszüntetése ezáltal a költségvetési kiadásokat is csökkentené.

Minden állami normatívából működtetett általános iskolában – így például az egyházi fenntartású intézményekben is – ugyanazok a beiskolázási szabályok érvényesüljenek.

A pedagógusképzés és az életpályamodell teljes megújításával tegyék ismét vonzóvá és megbecsültté a pedagóguspályát, mert tanár nélkül nincs jövő.

Olyan oktatási reformra van szükség, amely valóban átalakítja az oktatási rendszer egészét úgy, hogy mindenki egyformán elérhető és egyenlően magas szintű oktatást kaphasson!”