Ez a lehetőség fennáll a végrendelet hiányában irányadó törvényes öröklési rend esetében is. Ezt a megállapodást osztályos egyezségnek hívják. A Jogadó.blog szerint az osztályos egyezség definícióját két helyen határozza meg a jog.

A Polgári törvénykönyv szerint az örökösök a hagyatékot – kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan – a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni.

A hagyatéki eljárásról szóló törvény szerint pedig az osztályos egyezség a hagyatéki eljárásban az örökösként érdekeltek között létrejött – a hagyatékban való részesedés mellett és kizárólag a hagyatéki vagyonra (annak egészére vagy részére) vonatkozóan kötött –, élők közötti jogügyletnek nem minősülő egyezség.

Elkezdett kialakulni a végrendelkezési kultúra

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatai szerint tovább nőtt a végrendelkezők száma, tavaly mintegy tíz százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben.

A végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, ami azt jelzi, hogy az utóbbi években elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon.

Az egyezségbe nem lehet akárkit bevonni

Az osztályos egyezség tehát az öröklésben érdekeltek olyan megállapodása, amelyben arról állapodnak meg, hogy mit és milyen arányban örököljenek a hagyatékból.

Fontos, hogy az osztályos egyezségbe az öröklésben nem érdekelt személyt viszont nem lehet bevonni, azaz például az örökhagyó unokája nem vehet benne részt, kivéve, ha a végrendelet vagy a törvényes öröklés alapján örökös (mert ekkor öröklésben érdekelt személy).

A megállapodásban lehetőség nyílik arra, hogy a végrendelettől eltérően egyes vagyontárgyakat más-más öröklésben érdekelt kapjon; vagy arról, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklési rend szerint járó örökségnél egyikük többet vagy kevesebbet kapjon.

Az osztályos egyezség egy speciális közös tulajdon (ez a hagyatéki osztály) megszüntetési módja is, amennyiben arra irányul, hogy az egyes vagyontárgyaknak egy-egy tulajdonosa legyen. Az örököstársak közötti egyéb vagyoni vitákat nem lehet az osztályos egyezségben eldönteni.

Egyre gyakoribb a végrendeletek karbantartása

Az örökhagyók többsége egyszer készít végrendeletet, ám egyre gyakoribb a végrendeletek karbantartása is az anyagi vagy családi helyzet megváltozása miatt, mert komoly problémákat okozhat, ha a végrendelet nem a tényleges állapotot tükrözi. A közjegyzői kamara tapasztalatai szerint gyakran kerül elő több végrendelet is a hagyatéki eljárás során, ami szinte mindig vitához és pereskedéshez vezet. Az ilyen esetekre javasolt, hogy az örökhagyók vonják vissza korábbi végrendeletüket.

Az érvényes végrendelet 7 fontos szabálya

Az Érthetőjog.hu szerint az alábbiak:

1. Csak személyesen. Vannak dolgok az életben, amit magunknak kell megcsinálni. Ilyen a végrendelkezés is. A törvény kiköti, hogy „végrendelkezni személyesen lehet”. Vagyis arra nincs mód, hogy meghatalmazzunk valakit, hogy helyettünk elmenjen a közjegyzőhöz, ügyvédhez elkészíttetni a végrendeletünket.

2. Fontos, hogy szerepeljen rajta a készítés dátuma.

3. Saját kezűleg írt végrendelet esetén azt az elejétől a végéig a személynek magának kell írnia. Ahogy már említettem, a géppel történő írás nem minősülhet ilyennek. Ebben az esetben tehát fontos a kézírás.

4. Nem hiányozhat az aláírás.

5. Ha nem mi magunk írjuk kézzel a végrendeletet, és az több lapból áll, akkor minden lapot alá kell írni.

6. Tanúk esetén a tanúk aláírása sem hiányozhat, és azt is fel kell tüntetni, hogy ők, mint tanúk írták alá az iratot. Több lapból álló végrendelet esetén minden lapon ott kell lennie a tanúk aláírásának is.

7. Több lapból álló végrendelet esetén minden lapot folyamatos sorszámmal kell jelölni. Vagyis minden lapot be kell számozni, és az első után véletlenül sem következhet a harmadik. A számozásnak egymás után, kihagyás nélkül kell szerepelnie.