A klímaváltozás miatti általános aggodalom, a pandémia idején bevezetett lezárások, a zajos társadalmi mozgalmak felemelkedése, illetve az ezek nyomán erősödő társadalmi polarizáció együttesen mentális kimerültséget, aggodalmat okoz, ezért általánosan növekednek a különböző függőségek, a szorongás, sőt az öngyilkossági ráta is – minderre Marian Salzman jövőkutató már tavaly figyelmeztetett a Trends 2022 című tanulmányában.

Egy hazai tanulmány pedig, amelyet Tőzsér Anett, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási főmunkatársa írt, arra a paradoxonra világít rá, hogy miközben a nyugati társadalmakban folyamatosan javulnak az életfeltételek, mégis egyre gyakoribbá válnak a mentális panaszok. 

Jelenleg az európai lakosság egyharmada szenved a mentális zavarok legalább egyikében, és a magyar lakosság lelki-mentális állapota nemzetközi összehasonlításban is igen kedvezőtlen.

A magyar népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet kihívásaival, problémáival való lelki-szellemi megbirkózás, megküzdés képessége. 

A háború tovább rombol

Ráadásul amikor jószerivel még fel sem ocsúdtunk a koronavírus-járvány miatti sokkból, máris dörömbölt az újabb trauma, a szomszédban dúló borzalmas háború, amely naponta beszüremlik a mindennapjainkba, márpedig egy ilyen traumasorozat óhatatlanul nyomot hagy a mentális egészségünkön – nyilatkozta a Napi.hu-nak Tari Annamária pszichoterapeuta, aki arról is beszélt, hogy mindez nemcsak egészségügyi rendszereket terhelte meg súlyosan, de komoly mentálhigiénés kihívás elé is állította az emberiséget, miközben ezeknek a problémáknak az azonosítása és kezelése gyakran háttérbe szorul, holott hatásuk jelentős, éppen azért, mert potenciálisan a teljes társadalmat érintik.

Pusztító anyagi bizonytalanság

Ha pedig az eddig felsoroltak nem lennének elég lesújtók, a háború nyomán elharapódzó gazdasági válság tovább rontott a helyzeten, olyannyira, hogy az infláció hatására az árakkal együtt emelkedik a szorongó, depressziós emberek száma még a távoli Egyesült Államokban is.

A Napi.hu is bemutatta azt a folyamatot, hogy az infláció csökkenti a már meglévő vagyon értékét, és ezzel kiszámíthatatlanná teszi a mindennapos kilátásokat. A jövő tervezése, a takarékoskodás szinte elképzelhetetlen ilyen helyzetben, hiszen bármikor elértéktelenedhet a már megtakarított összeg, vagy megszűnhet az aktuális munkahely.

Az alkohol a menekülés illúzióját ígéri

Magyarország világelső az alkoholbetegek lakosságarányos számát illetően, hiszen a népesség közel negyede alkoholista, ráadásul úgy, hogy az adatokban éppúgy szerepelnek a 15 évesnél idősebbek, mint az aggastyánok. Szomorú tény, hogy ezzel a teljesítménnyel a közhiedelemben nagyivónak tartott nemzetek egész sorát előzzük, köztük a briteket, az íreket, a németeket, az olaszokat, a franciákat, de még az ezüstérmes Oroszországot is.

Mindezt egyértelműen tükrözi a World Population Review térképe, amelyen Magyarország apró sötét szigetként tűnik ki az európai országok közül. 

Fotó: worldpopulationreview.com

Fotó: worldpopulationreview.com

A dilibogyók is népszerűek

Ezen felül  Magyarországon több mint százezer ember szed meglehetős függőséget okozó nyugtatókat, szorongáscsökkentőket – erről pedig az Állampolgári Bizottság Az Emberi Jogokért számolt be egy nemrég megjelent közleményében.

Csakhogy az ellátási láncok napjainkban oly jellemző szakadozásával újabban hiánycikké vált az egyik legnépszerűbb szorongáscsökkentő is. 

A szorongáscsökkentő hiánya is szorongást okoz

Sok beteg aggódik, mert nem kapni a gyógyszertárakban az egyik legismertebb szorongáscsökkentőt, és már a helyettesítő készítményhez is nehezen lehet hozzájutni. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet szerint a készítmény külföldi gyártóhelyén van probléma, ami miatt csaknem húsz európai országban akadozik a szállítás. Az OGYÉI tájékoztatása szerint a gyógyszer fél milligrammos kiszerelése április elején érkezett, de a készletek a felvásárlás miatt kifogyóban van, a 2 milligrammos hatáserősségű gyógyszert pedig várhatóan április 21-e után szállítja a gyártó.

Le kell szokni, az a megoldás

Eddig az úgynevezett kémiai egyensúlyhiányt tekintették a depresszió okának, ám Joanna Moncrieff pszichiáterprofesszor és csapata egy átfogó vizsgálat során bebizonyította, hogy a depresszió nem köthető az agy kémiai folyamataihoz, így véleménye szerint a világszerte elterjedt gyógyszeres terápiák voltaképp alaptalanok. 

Sajnos azonban továbbra is az él a köztudatban, hogy a depressziót az agy hibás működése váltja ki, melyet gyógyszerekkel kell kezelni

– hangsúlyozta a pszichiáter. 

Jó út tehát a leszokás, de a szorongáscsökkentők, antidepresszánsok elhagyásának módszerét ennek ellenére is érdemes a szakorvossal megbeszélni, hiszen az egyén szervezete számára nem megfelelő mértékű dóziscsökkentés az állapot súlyosbodását is magával hozhatja.