Több mint fél évvel a vitára bocsátás után adta ki új rendeletét a belügyminiszter, nem törődve a legilletékesebb szakmai szervezet, a Magyar Gyógyszerész Kamara tiltakozásával.

A tervezetet júliusban bocsátották vitára, de a végleges jogszabály csak most, a kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg. Az a lényege, hogy megengedik: a fiókgyógyszertár nyitvatartási idejében néhány kivételtől, például a helyszínen történő gyógyszerkészítéstől eltekintve a gyógyszerész személyesen ne legyen jelen, „azonban hír- vagy távközlési eszköz útján legfeljebb 15 percen belül elérhető, és az eszközön keresztül a gyógyszertári feladatokba távkapcsolat útján bevonható”, felvilágosítást, irányítást, tájékoztatást ad – írja a hvg.hu. 

„Az ehhez szükséges személyi és technikai feltételek biztosítása a gyógyszertár működtetőjének feladata.” Távfelügyelet útján végezhetik majd a gyógyszerbiztonsági ellenőrzést, és így hívhatják fel a figyelmet például az azonos hatóanyagú, de eltérő nevű gyógyszerek párhuzamos szedésével járó kockázatokra.

A Gyógyszerész Kamara úgy ellenzi az egészet, ahogy van 

A Magyar Gyógyszerész Kamara már júliusban elhibázottnak tartotta a javaslatot, de erre a jelek szerint nem figyelt oda a minisztérium.

Hankó Zoltán elnök szerint semmilyen gyógyszertár nem működhet gyógyszerész jelenléte nélkül, mert „ez alapvető gyógyszer- és betegbiztonsági kérdés”. Igaz, az intézkedéssel a gyógyszertári vállalkozások jelentős költségmegtakarítást érhetnek el, különösen azok, amelyek több gyógyszertárat működtetnek.

„A tervezet megvalósulása elsődlegesen a gyógyszertári láncoknak kedvező (minél nagyobbak, annál inkább), holott a javaslat elvileg a vidéki gyógyszerellátás terheit akarja csökkenteni” – írta.

A kamara szerint a gond sokkal inkább az, hogy a szabályozás nem tesz különbséget a fiókgyógyszertárak között. Ezek között ugyanis vannak olyanok, melyek minden nap rendelkezésre állnak, és olyanok is, melyek csak hetente 2-3 alkalommal, 2-3 órára biztosítanak ellátást.

A szakmai testület már 2020 elején komplett javaslatcsomagot adott le az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumának, amely álláspontjuk szerint érdemben javíthatta volna az egészen kis települések gyógyszerellátását, beleértve azokét, ahol nincs semmilyen működő gyógyszertár. A megoldások között szerepelt a mozgó fiókgyógyszertárak, a házhoz szállítás és az úgynevezett „gyógyszerszoba” létrehozása is. Erről azonban az EMMI semmilyen tárgyalást nem tartott a kamarával.