Újabb iskola kerül egyetemi kezelésbe, menekülnek az állami fenntartótól

Bár mint a napokban kiderült, hogy mégsem kerül egyetemi fenntartás alá az óbudai Veres Péter Gimnázium, ettől függetlenül országszerte megállíthatatlanul zajlik az úgynevezett iskolai privatizáció. A folyamat, amelynek lényege, hogy állami fenntartású iskolák kerülnek alapítványi egyetemi fenntartásba. Legfeljebb az átmenet nem kap akkora hangszót, mint az említett történet. (A részleteket cikk végi keretes írásunkban találja.)

Újabb fenntartóváltásról értesült az Economx, ezúttal Győrben. Lapunknak az érintett felsőoktatási intézmény, a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) megerősítette, hogy a tervek szerint hamarosan ők is egy népszerű, patinás győri iskola fenntartóivá válnak. Az állami fenntartótól való „szabadulást”, tehát az egyetemi alapítványi „üzemeltetést” körülbelül egy éve maga a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium kezdeményezte az SZIE-nél.

Ezt követően a két oktatási intézmény között folyamatosan zajlottak a szakmai egyeztetések: egyebek mellett vizsgálták, hogy a változás milyen kölcsönös előnyökkel járhat a tanulók és a munkatársak számára. A SZE hozzátette: a művészeti iskola teljes oktatói, nevelői, szülői és diákközössége támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az egyetem vezetése és szenátusa szintén egyhangúlag támogatta a javaslatot.

A két intézmény azóta, februárban közösen el is küldte a fenntartóváltásról szóló kérelmet a Klebelsberg Központnak.

Milyen érvek szólnak a fenntartóváltás mellett?

1. A SZE közlése alapján az, hogy gazdagodnak a győri tánc-és képzőművészetivel, elősegíti stratégiai céljuk – egy minőségi képzéseket nyújtó, a térség fejlődéséhez nagymértékben hozzájáruló universitas – megvalósítását.
2. Szintén jelentős szakmai érvnek tartják, hogy az iskola teljes képzési portfóliója szorosan illeszkedik a győri egyetem művészeti karán már meglévő designképzésekhez – a tervezőgrafika, a formatervezés és az építőművészet alap- és mesterszakokhoz –, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett képzéseként működő táncos és próbavezető alapképzéshez.
3. Az együttműködésnek köszönhetően az iskola diákjainak olyan új lehetőségeket kínálhatnak, amelynek részét képezi egy felsőoktatási életpályamodell, csakúgy, mint az egyetemhez tartozó Győri Innovációs Parkban található Design Campus és Design Factory modern infrastruktúrájának használata.
4. További előnyt jelent, hogy a két intézmény oktatói számára átjárhatóságot tudnak biztosítani az iskola és az egyetem között, ami hozzájárul szakmai fejlődésükhöz és a képzések színvonalának emeléséhez.
5. A SZE célja a fenntartóváltással az iskola folyamatos fejlesztése, hogy az intézmény a művészeti oktatás regionális központjává válhasson.

A győri egyetem már rendelkezik tapasztalatokkal közoktatási intézmények működtetésében. Az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar tanítóképzésében jelentős szerepet játszó Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola például 2016 óta tartozik a SZE fenntartásába. Ezen túl a Győr környéki régióban többek között egészségügyi profilú technikumot és mezőgazdasági, egyben élelmiszeripari szakképző iskolát is egyaránt működtetnek.

Nem mindenütt örülnek a fenntartóváltásnak

Nem új keletű jelenség, hogy több tucatnyi egyetemi gyakorlóiskola működik az országban: ezek ráadásul szinte mindannyian hagyományosan kitűnően teljesítő, elit iskolának számító intézmények. Vagyis jó ideje több egyetem is fenntart általános és középiskolát, ilyen például a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, a Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnáziuma, vagy Pécsi Tudományegyetem, amelynek az általános iskola és a gimnázium mellett még óvodája is van.

Van azonban egy némileg új keletű jelenség, a már zajló „iskolai privatizáció” egy eddig kevésbé jellemző trendje. Ismert tény, hogy az utóbbi több mint egy évtizedben tendenciózusan, nagy arányban kerültek oktatási intézmények egyházi kézbe, a folyamat pedig jelenleg is tart, és egyelőre nem látszik a vége. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által kiadott, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című elemzés szerint 2010 és 2020 között:

• az egyházi óvodák aránya 5,6 százalékról 10,4 százalékra nőtt;
• az általános iskoláké 9,4 százalékról 17,1 százalékra emelkedett;
• a középfokú intézményeké 10,4 százalékról 25,2 százalékra növekedett.

Újabban az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények egy része is beszállt a ringbe: olyan egyetemek is elkezdtek jövőbeli fenntartóként általános iskolákért és középiskolákért bejelentkezni, amelyek nem indítanak pedagógus képzést. Tehát nagy eséllyel nem újabb gyakorló iskolák gründolása a cél. Ráadásképpen az alapítványi Gábor Dénes Egyetem, amely a budai Tamási Áron Általános Iskola és Gimnáziumra vetett szemet, a 2025-ös tanévtől fizetőssé tette volna a képzést.

Ez a projekt végül kútba hullt, mert arról a napokban maga a Gábor Dénes Egyetem számolt be, hogy az időközben eluralkodó ellenséges közhangulatra hivatkozva visszatáncolnak, és egyelőre marad az állam égisze alatt a XII. kerületi Tamási. Az Óbudai Egyetemről szintén a napokban derült ki, hogy egyszerre két gimnáziumra is szemet vetett. A székesfehérvári gimnáziumokat már 2024 szeptemberétől venné át a modellváltó felsőoktatási intézmény, a két szóban forgó iskola:

• a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola;
• valamint a Vasvári Pál Gimnázium.

A további példákról és részletekről, illetve a fenntartóváltások lehetséges okairól ITT írtunk korábban részletesebben.