A felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport és a Menhely Alapítvány pénteki közleménye szerint 45 településről 4904 – elsősorban hajléktalanszállásokon élő, részben közterületen alvó – hajléktalan embertől érkeztek be értékelhető válaszok.
A közreadott adatok szerint Budapesten 2341 hajléktalan vett részt a februári felmérésben, akkor közülük 2166-an szállón, 175-en utcán voltak. A vidéki városokban 2563-an válaszoltak, közülük 2242-en szállón, 321-en utcán tartózkodtak.
Ma már tíz hajléktalan ember közül négy elmúlt 60 éves, és minden tizedik 70 évesnél is idősebb. Egy részük a hajléktalanságban öregedett meg, azonban többségük már ilyen idősen vagy néhány évvel ezelőtt vált hajléktalanná. Rámutattak arra is, hogy az egyik első feladat – messze nem csak a hajléktalanellátás keretében – a méltó időskor biztosítása az egyre idősebb, beteg, munkaképtelen otthontalan emberek számára.
A válaszadók közül minden tizedik ember volt 40 évesnél fiatalabb. A kutatás azt mutatja, hogy közülük közel minden második ember állami gondozásból, nagykorúvá válásakor lett hajléktalan. Az összes válaszadó 20 százaléka volt életében állami gondozott.
Rengeteg hajléktalan nőnek van gyereke
A valaha volt állami gondozott hajléktalanok körében rendkívül magas a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezők (61 százalék) és a romák (43 százalék) aránya.
A volt állami gondozott fiatalok számára ténylegesen hatékony, célzott képzési és lakhatási, életkezdési programra lenne szükség, annak érdekében, hogy ne váljanak hajléktalanokká
– írták a közleményben.
A felmérés szerint a hajléktalanemberek 60 százalékának, a hajléktalan nők közel 80 százalékának van gyereke. A hajléktalan nők 34 százalékának három vagy több gyereke van.
A válaszadó hajléktalan emberek átlagosan havi 69 ezer forintból éltek – írja az MTI.