Az állami és a magánszféra eladósodottsága mellett a szektorális különadókat azonosítja a magyar gazdaság gyenge pontjaként az Európai Bizottság. A szervezet tegnap tette közzé részletes vizsgálatainak eredményét azon 13 tagállamra vonatkozóan, amelyeknél a riasztási mechanizmus keretében tavaly novemberben elkészített jelentés makrogazdasági egyensúlyhiányra utaló jeleket tárt fel. Magyarországgal kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy bár az államadósság és a háztartások eladósodottsága csökkent, az egyensúlyhiány nem túlzott. A bizottság tavaly májusi megállapítása szerint a magyar gazdaságban komoly egyensúlytalanságok vannak, különösen a nettó külföldi befektetési pozíciók alakulását illetően, illetve a magas államadósság miatt. Magyarországon továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság, amely megfigyelést és határozott politikai lépéseket igényel − áll a brüsszeli közleményben.
A most frissített eredménytábla alapján több mutató az indikatív határérték felett van, tavaly a nettó külföldi beruházások, az államadósság lépte át e szintet, idén pedig a munkanélküliségi ráta és a magánszektor adósságmutatója került enyhén a küszöbérték fölé. A külső egyensúlytalanságok mérséklődtek a folyó fizetési mérleg harmadik éve tartó szufficitjének köszönhetően, a nettó külföldi beruházások pozíciója pedig folyamatos javulást mutat, bár továbbra is jelentősen meghaladja a küszöbértéket. Vélhetően ez a tendencia a következő pár évben is így marad − állapítja meg a bizottság. A magánszektorban bekövetkezett adósságleépítés (deleveraging) szükséges az egyensúlytalanságok kezeléséhez, különösen a háztartások esetében. Ez azonban a vállalati hitelezés visszaesésével párhuzamosan történik, ami a szabályozási bizonytalanság és a pénzügyi szektorra kivetett extra terhek mellett hozzájárul ahhoz is, hogy történelmi mélypontra esett a beruházási ráta, ami az ország növekedési potenciálját is rontotta.